Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában felszólította a törvényhozó testület elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül hívja fel a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelességének teljesítésére az Európai Bizottságot. Felszólította továbbá arra, hogy kezdje meg az EU végrehajtó testülete elleni esetleges uniós bírósági eljáráshoz szükséges előkészületeket, amennyiben a bizottság nem reagál. A lengyel igazságügyi miniszter antidemokratikusnak és a jogállamiságot sértőnek nevezte az állásfoglalást.
Az állásfoglalásban a képviselők rámutattak, hogy az uniós költségvetést védő jogállamisági feltételrendszer már január elsején hatályba lépett, és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alapokra is vonatkozik. Kiemelték: a bizottság ennek ellenére semmilyen lépést nem kezdeményezett, és nem tartotta tiszteletben azt a június elsejei határidőt sem, amelyet az EP március végi állásfoglalásban meghatározott.
– Egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik – hangsúlyozza az állásfoglalás.
„A bizottságnak az összes rendelkezésére álló eszközt – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat – be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését, beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is” – közölték az állásfoglalást megszavazó képviselők.
A jogállamisági feltételrendszer január 1-jén lépett életbe, de a tagállami kormányok vezetőit tömörítő Európai Tanács arra kérte a bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét, és amíg a bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására vonatkozó külön útmutatóját.
Míg Magyarország és Lengyelország március végén az uniós bírósághoz fordult, az EP elfogadott állásfoglalásában azzal érvelt, hogy az Európai Tanácsnak a mechanizmusra vonatkozó következtetései nem rendelkeznek törvényi erővel, és a bizottság számára június elsejét tűzte ki az iránymutatások elfogadásának határidejeként.
Az EP állásfoglalását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter csütörtöki sajtóértekezletén úgy kommentálta: ez annak bizonyítéka, hogy a demokráciával „nem Lengyelországban, hanem az EU-ban van gond”. A megszavazott dokumentumot Ziobro „nyíltan antidemokratikusnak és a jogállamiságot sértőnek” minősítette, azzal érvelve, hogy az EP képviselői egy szuverén, demokratikus államra akarják rákényszeríteni akaratukat olyan területeken, amelyekben a demokratikusan megválasztott nemzeti szervek az illetékesek.
Mint beszámoltunk róla, a szerdai vita során Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelő tagja próbálta nyugtatni a képviselőket, és azt mondta, a Bizottság már dolgozik azon, hogy azonosítsa a jogsértéseket és azt, hogy ezek milyen kapcsolatban vannak az unió költségvetésével.
A liberális Moritz Körner azonban közölte: „Von der Leyennek el kell döntenie, hogy a jogállamiság, vagy Orbán mellett áll-e!”
Cseh Katalin momentumos EP-képviselő úgy látja, „nulla az esélyünk, ha a bizottság nem védi meg azonnal az uniós pénzeket”. Felhívta a figyelmet arra, hogy „Orbán veje továbbra is vagyonokat zsebel be”, Mészáros Lőrinc pedig több mint egymilliárd eurós támogatást kapott. A politikus kijelentette, az állampolgárok eredményeket akarnak és ezt meg is érdemlik.
