EU-csúcs: Brüsszelben már szóba került a következő szankciós csomag is

EU-csúcs: Brüsszelben már szóba került a következő szankciós csomag is

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozón Brüsszelben 2022. május 30-án (Fotó: MTI/EPA/Pool/AFP/Kenzo Tribouillard)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A két napos rendkívüli uniós csúcs után elmondható, hogy az EU lépései egy irányba mutatnak: teljes mértékben függetlenné kell válni az orosz energiától és olyan megoldásokat kell támogatni, amelyek növelik az unió úgynevezett stratégiai függetlenségét is. Igaz ez akkor is, amikor Orbán Viktor éppen azt ünnepli, hogy az uniós olajembargó alól mentességet élvez az ország. Tény, nem fűzi hozzá, hogy ez átmeneti és ideiglenes.

Több bírálat is érte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, mert a hatodik szankciós csomagot – elsősorban az olajembargóra vonatkozó részt – nem készítették elő kellőképpen és nem egyeztettek a tagállamokkal. Az a kép alakult ki, hogy például a Magyarországgal folytatott vitát ezzel meg lehetett volna előzni és akkor az EU is egységesebb képet mutatott volna.

– Azt hiszem, amit tanulhatunk a hatodik csomagból, az az, hogy a legjobb, ha először a technikai kérdésekről vitatkozunk, majd döntünk az egész szankciócsomag pontos méretéről és felépítéséről – mondta Mark Rutte holland kormányfő. Arra a kérdésre, hogy az EU beleegyezik-e az esetleges hetedik szankciócsomagba, Mark Rutte holland miniszterelnök azt mondta, hogy „meg fog történni”, de „nehéz megjósolni, mennyi ideig fog tartani”. Arról azonban nem akart spekulálni, hogy ez érinti-e majd a földgázt is.

Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki az orosz gáz esetleges embargóját következő lépésként, ha az ukrajnai helyzet tovább romlik. – Szerintem semmit sem szabad kizárni, mert senki sem tudja megmondani, hogyan alakulnak a dolgok, hogyan alakul a háború – mondta.

Mindenesetre az Európai Bizottság elnöke már azokat a lépéseket vázolta, amelyekkel függetlenné válhat az EU az orosz energiától. Elkészült az erre vonatkozó finanszírozási program is és a tagállamok a mostani csúcson zöld jelzést adtak neki: az Európai Bizottság 300 milliárd eurót javasol a leválás támogatására. Ebből elsősorban a megújuló energiába ruháznának be, de a finanszírozási célok között szerepel a fogyasztás csökkentése érdekében az energiahatékonyság javítása, a beszerzési források diverzifikálása és az összekötő és feldolgozó infrastruktúra fejlesztése. Meg kell jegyezni, hogy ezek a források Magyarországot is megilletik, azonban a pénzt a helyreállítási alapon keresztül teszik elérhetővé, amely azonban Magyarország elől a korrupciós kockázatok miatt el van zárva. A csúcstalálkozó fontos eredménye, hogy a tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a közös beszerezés iránt, nem csak az energiavásárlás, hanem a védelmi ipar fejlesztése terén is.

Külön pontként foglalkoztak az élelmiszerbiztonsággal. Ukrajnában ugyanis 22 millió tonna gabona van a raktárakban, az oroszok bombázzák a silókat, a kikötőket és a termőföldet művelő gépeket, a világ élelmiszerpiacán pedig hiányzik az ukrán gabona és műtrágya. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az EU-tagországok rekordméretű gabonaexportra – mintegy 14 millió tonnára – számítanak az elkövetkező években, amellyel elsősorban az afrikai és a dél-amerikai országoknak segítenek.

A következő csúcstalálkozó három hét múlva lesz, akkor kerül napirendre Ukrajna – valamint Georgia és Moldova – tagjelölti kérelme. Mario Draghi olasz kormányfő azt mondta, hogy a nagy tagállamok közül – neveket nem említett – senki sem támogatja az ukrán tagjelölti státuszt – kivéve Olaszországot.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Hirdetés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben