EU-csúcs: középpontban a bővítés

EU-csúcs: középpontban a bővítés

Ukrán zászló az Európai Parlament 2022. március 1-i ülésén (Fotó: Európai Parlament/Daina Le Lardic)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az EU bővítéséről fog a legtöbb szó esni az uniós állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken tartandó brüsszeli csúcstalálkozóján. A kérdés az, hogy ha az ukrán-moldáv kettősnek megadják a tagjelöltséget, mivel nyugtatják majd meg az integrációra évek, évtizedek óta váró nyugat-balkáni államokat.

Múlt hónapban Emmanuel Macron francia elnök felvázolt egy elképzelést, amely a „Tágabb Európa” elnevezést viseli és olyan európai együttműködést takar, amelyben részt vehetnek azok az országok is, amelyek már nem (Nagy-Britannia), vagy még nem (balkáni országok, volt szovjet utódállamok) tagjai az EU-nak. Erről több részletet még nem mondott Marcon, a miniszterelnökök pedig azt szeretnék megtudni, hogy ezen belül voltaképpen ki, mit, miért és hogyan akar csinálni úgy, hogy az ne teremtsen párhuzamosságot meglévő intézményekkel.

Ennél lényegesen konkrétabb a bővítéssel kapcsolatos rész. A csúcstalálkozó végkövetkeztetéseinek legutolsó változatában az olvasható, hogy „az Európai Tanács elismeri Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia európai perspektíváját. Ezen országok és polgáraik jövője az Európai Unióban van”. Rögtön a következő pont azonban már így szól: „Az Európai Tanács úgy határozott, hogy Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak megadja a tagjelölt státuszt”. Vagyis az eredeti javaslattal egyezően csak két ország növeli a tagjelöltek táborát. Lapunk magas rangú tanácsi tisztviselőtől úgy értesült, hogy a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban nem várható érdemi előrelépés, a cél az, hogy megnyugtassák ezeket az országokat. Erre külön fórumot találtak, ugyanis közvetlenül a csúcstalálkozó előtt lesz egy EU-Nyugat-Balkán vezetői szintű tárgyalás.

Míg a magyar kormány – csakúgy, mint például Szlovénia – Bosznia-Hercegovina esetében szintén fontosnak tartaná a tartaná a tagjelöltséget, nyugat-európai országok erről hallani sem akarnak, mert nagyon gyengének ítélik az ország előrehaladását. A balkáni országok közül a legjobban Szerbia áll, velük nyitották meg már a legtöbb tárgyalási fejezetet, a szerbekkel azonban „igazodási” problémák vannak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy Szerbia nem hajlandó alkalmazni az Oroszországgal szembeni szankciókat, holott minden tagjelölt országnak kötelessége az egységes EU-s külpolitikát követni. A szerb csatlakozásra árnyékot vet a Koszovóval fennálló vitája is. És egy következő probléma – bár ebben akár már most is lehet változás –, hogy Bulgária történelmi, indentitásbéli okok miatt blokkolja Észak-Macedónia európai integrációját.

Mindenesetre még kedden az észak-macedón, a szerb és az albán miniszterelnök azzal fenyegetett, hogy el sem megy a csúcstalálkozóra, ha nem veszik őket komolyan. Szerdára aztán meggondolták magukat. Sokak szerint ez meglehetősen rosszul vette ki magát Brüsszelben, mert mit lehet várni olyan vezetésektől, akik tárgyalás helyett ultimátumot küldenek.

Az uniós csúcson várható, hogy a tagállamok megerősítik elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett. Újabb szankciós csomagra azonban nem lehet számítani: bár bizonyára elhangzik erre vonatkozó igény a tárgyalóasztal mellett, de nincs konkrét javaslat. Most inkább azt fogják hangsúlyozni, hogy az eddig szankciók eredményét kell értékelni és lépéseket kell tenni azokkal szemben, akik megpróbálják kijátszani a büntetőintézkedéseket.

Kérdés, ki lesz Orbán Viktor tanácsadója

A csúcstalálkozó egyik fontos pontja az élelmiszerbiztonság. A vezetők várhatóan kimondják, hogy egyedül Oroszország a felelős az Ukrajna elleni háborúval kirobbantott globális élelmezésbiztonsági válságért. Ezért várhatóan felszólítják majd az oroszokat, hogy hagyják abba a mezőgazdasági célpontok támadását és biztosítsák különösen az odesszai kikötő blokádjának feloldását, hogy lehetővé váljon a gabonaexport és a kereskedelmi hajózás.

Ezen kívül szóba kerül még a horvát euró jövő évi bevezetése és az Európa jövőjéről szóló konferencia. Utóbbi kapcsán egyelőre nem valószínű, hogy az uniós szerződések módosításának részleteibe is belemennek az állam- és kormányfők, de az a vita előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz.

A magyar miniszterelnököt különutas politikája miatt hagyományosan nagy érdeklődéssel várják az újságírók Brüsszelben. Amennyiben úgy dönt, hogy válaszol néhány kérdésre, könnyen lehet, hogy nem is rá, hanem a mellette-mögötte érkező nagykövetre irányul majd nagyobb figyelem. Teljesen váratlanul ugyanis lemondott posztjáról Stelbaczky Tibor, az EU-hoz akkreditált első számú nagykövet, kérdés, hogy ezen a csúcson még ő lesz-e Orbán Viktor tanácsadója, mint ahogy ez lenni szokott. Stelbaczky távozásával kapcsolatban egyelőre csak találgatások vannak, a legtöbben úgy vélik, hogy Kirill pátriárka szankciós csomagból való eltávolítása és a globális minimumadó megvétózása volt a döntés közvetlen kiváltó oka. Az ezekkel kapcsolatos tárgyalásokon a tagállami álláspontokhoz mindig az uniós nagykövet „adja az arcát”, aki ráadásul nem politikus, hanem az uniós jogot és intézményeket jól ismerő szakember, akiknek a kormányuk által kötött mandátumuk van. Magyarul: nem mondhatja azt, amit gondol.

Címkék: EU, EU-csúcs, EU-bővítés

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben