EU-csúcs: Magyarország átlépett egy határt

EU-csúcs: Magyarország átlépett egy határt

Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök (b), valamint Janez Jansa szlovén kormányfõ (b3), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j3) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j2) részt vesz az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfõinek kétnapos találkozóján Brüsszelben, 2021. május 24-én (Fotó: MTI/Európai Tanács)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Sem politikusok, sem újságírók nem emlékeznek még olyan heves vitákra egyetlen tagállam kapcsán, mint ami történt csütörtökön későn este a melegeket a pedofilokkal összemosó magyar törvénnyel összefüggésben.

Arra van példa, hogy egy-egy téma erősen, esetleg feloldhatatlanul megosztja a tagállami vezetőket, de arra már nincs, hogy ennek oka valamelyik kormány intézkedése. Az is szokatlan, hogy a vitáról nagyon teljes képet lehetett kapni, mert ugyan természetesen zártkörű volt a megbeszélés, mégis nagyon sokan szivárogtattak ki róla információkat, aztán pedig az állam- és kormányfők is elmondták az újságíróknak, hogyan látják a helyzetet.

Még tegnap – ismét – Mark Rutte holland kormányfő volt az, aki a legélesebben fogalmazott, szerinte ha Magyarországon ilyen törvény van hatályban, akkor az országnak nincs helye az EU-ban. A visszafogottságáról amúgy híres és az uniós soros elnökségét ellátó Portugália miniszterelnökeként a semlegességre törekvő Antonio Costa szinte segítő szándékkal mondta, hogy lehet pusztán kereskedelmi kapcsolatokat is fenntartani az EU-val, példa erre Svájc vagy Norvégia. Többször is megszólalt ebben az ügyben Alexander de Croo belga miniszterelnök, aki közvetlenül a tanácskozás után, pénteken hajnalban azt mondta, hogy „ez nem diplomatikus vita volt, hanem eléggé konfrontatív”. Szerinte „ez egy döntő pillanat volt” és több, mint amire számított. Úgy érzi, erre Orbán Viktor sem készült, és reméli, hogy ez eszébe jut majd a magyar miniszterelnöknek, ha hazamegy.

Sokan és sokszor idézték a vállaltan meleg Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnököt, aki a vitát után úgy összegzett, hogy „az a Viktor, aki mellett ma ülök az asztalnál, már nem az a Viktor, akivel több évvel ezelőtt találkoztam, aki nyitott és toleráns ember volt”. Bettel és Orbán egyébként nyolc éve találkoztak először az Európai Tanácsban.

Micheál Martin ír kormányfő azt emelte, hogy nagyon emocionális volt a vita és ennek köszönhetően nagyon őszinte is, a politikusok a szívükből beszéltek. „Nagyon világosan megmondtam Orbán Viktornak, hogy törvényed ártani fog a fiataloknak” – mondta Martin, aki – másokkal egyetemben – kijelentette, Magyarország átlépett egy határt.

A politikusok lehetőségei azonban korlátozottak, ez érződött számos megnyilatkozáson. Mark Rutte is azt mondta, hogy az EU-ból nem lehet kirakni senkit, de az Alapszerződés 50. cikke alapján bárki kiléphet – mint ahogy tették ezt a britek is. Emmanuel Macron ezzel nem értett egyet. "Nem mondhatjuk, hogy folytatnunk kell Európa geopolitikai bővítését, de amint probléma merül fel, a tagok kizárásáról beszélünk” - mondta a francia elnök. Hangoztatta viszont, hogy az értékek érvényesítése és megőrzése az EU számára egzisztenciális kérdés.

A csúcstalálkozót követően is téma maradt Magyarország uniós tagsága. Ursula von der Leyen azt mondta, hogy „Magyarországnak tízmillió indoka van arra, hogy az EU-ban maradjon”. Azt viszont sem ő, sem mások nem titkolták, hogy a magyar törvény nem fér össze az EU-s értékekkel. Von der Leyen az alapszerződésben rögzített elveket sorolta, többek között az megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, az emberi jogokat és méltóságot. Szerinte ezekkel az értékekkel szembemegy a magyarországi szabályozás, éppen ezért is fogalmazta meg a Bizottság jogi kifogásait. Most a magyar félen a sor, a választól függően indítanak majd kötelezettségszegési eljárást. Ezzel valószínűleg ki is merül az eszköztár. Politikai vitákat ugyan lehet folytatni, de egy jogi kérdésben majd az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.

Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy az EU jövőjét illetően aggasztóan nagyok az eltérések és erről mindenképpen beszélni kell. Janez Jansa – aki lengyel kollégájával együtt védelmébe vette Orbán Viktort – úgy érzékelte, hogy csak a vita eleje volt heves, azután amikor egyre többet tudtak meg a bírált jogszabályról, csillapodtak az indulatok. Ezt senki sem támasztotta alá.

A már idézett Antonio Costa portugál miniszterelnök most azt mondta, hogy hazája negyven év diktatúra után azért választotta az EU-t, mert egyetértett az uniós értékekkel. Most azonban azt látja, hogy egyikük felrúgja ezeket a szabályokat.

Ami a csúcstalálkozó egyéb témáit illeti, ugyancsak nagy vita volt arról, hogy legyen-e orosz-EU csúcstalálkozó, végül kisebbségben maradt az ezt kezdeményező francia-német tandem. Merkel sajnálta, hogy ez így történt, szerinte Putyin nehéz partner, az uniónak pedig egységesnek kell maradni, ugyanakkor a tárgyalásokra mindig szükség van és nem elég, ha csak kétoldalú megbeszéléseket folytatnak. Több tagállam azonban – elsősorban a baltiak – szerint Oroszország viselkedése nem ad okot ilyen bizalomra.

A Covid-járvánnyal kapcsolatban azonban egyetértés volt. A tagállamok szerint jól halad az oltás, de oda kell figyelni az új mutánsokra és a szegényebb földrészek, országok megsegítésére. Ursula von der Leyen ismertette a számokat: ennek a hétnek a végéig 424 millió oltást szállítanak le és ebből 346 millió adnak be. Ez 220 millió uniós polgár beoltását jelenti, ami a felnőtt lakosság 60 százaléka. Ebben a negyedévben a gyártók 497 millió vakcinát juttattak el a fővárosokba, a következő három hónapban pedig 399 millió adagot teljesítenek.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom