Közzétette az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a 2024-es fürdőszezon vízmintáin alapuló jelentését. Vizsgálták a partmenti tengerek, a folyók, a tavak és a strandok vízminőségét, és ezek alapján Európa fürdővizei többségükben biztonságosak és megfelelő minőségűek az úszásra, illetve határérték alatt vannak bennünk a különféle baktériumok. Az elmúlt évtizedekben ráadásul a minőség jelentősen javult, és ez a korábban kezeletlen vagy részlegesen kezelt városi szennyvízben kibocsátott szerves szennyező anyagok és kórokozók drasztikus csökkenésének köszönhető.
A 2024-es fürdőszezonban 21 848 hivatalosan kijelölt fürdővizet vizsgáltak meg az EU 27 tagállamában, 119-et Albániában és 160-at Svájcban. A jelentés átfogó képet ad a felszíni és felszín alatti vizek állapotáról, és három átfogó kihívást vázol fel, amelyekkel a jövőbeli európai vízgazdálkodásnak szembe kell néznie: a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása; a nulla szennyezés céljának elérése; a vízhiányhoz, az aszályhoz és az árvízkockázatokhoz való alkalmazkodás.
A kimutatott baktériumok szintje alapján a fürdővíz minőségét „kiváló”, „jó”, „kielégítő” vagy „nem megfelelő” kategóriába sorolják. A szervezet szerint minden tagállamnak legalább négy vízmintát kell gyűjtenie és elemeznie minden fürdővízről – egyet a fürdőszezon előtt és legalább hármat a szezon alatt –, és a minták gyűjtése között legfeljebb egy hónap telhet el. A 2024-ben Európában bejelentett 22 127 fürdővíz közül 85 százalék kiváló minőségű volt. Öt országban – Cipruson, Bulgáriában, Görögországban, Ausztriában és Horvátországban – a fürdővizek legalább 95 százaléka kiváló minőségű volt. Bulgáriában, Máltán, Luxemburgban, Romániában és Szlovéniában 2024-ben az összes fürdővíz minősége legalább „kielégítő” volt. Ezzel szemben öt országban, így Belgiumban, Magyarországon, Észtországban, Lengyelországban és Albániában a fürdővizek kevesebb mint 70 százaléka volt kiváló minőségű.
Nem váratlan, hogy a tengerpartok vizeinek fürdővízminősége általában jobb, mint a belvízi vizeké. Közép-Európa belvízi fürdővizei többségükben viszonylag kis tavakban, tavacskákban és alacsony vízhozamú folyókban találhatók. Ezek a belvízi vizek a part menti területeknél érzékenyebbek a heves esőzések vagy aszályok okozta rövid távú szennyezésre, különösen nyáron.
2024-ben az EU-ban 332 fürdővíz (az összes vizsgált strand 1,5 százaléka) minősége volt rossz, szemben a 2009-es 1,9 százalékkal. Bár a rossz minőségű vizek száma az utóbbi években stabilizálódott, problémák merülnek fel azokon a területeken, ahol a víz gyakran rövid távú szennyezésnek van kitéve. 2024-ben az EU-ban a 321 helyszín közül 67 javult a 2023-as rossz minősítésről legalább megfelelő minősítésre, míg 215 továbbra is rossz minősítésű maradt. A fennmaradó 39 vízterület vagy elvesztette fürdővíz minősítését, vagy nem volt értékelhető a fürdővíz-keretrendelet szerint.
A jelentésben egy sikertörténetet is bemutattak a koppenhágai kikötőből – a város az 1990-es évek vége óta folyamatosan beruházott a szennyvízgazdálkodásba és -kezelésbe. Ez lehetővé tette, hogy 2002-ben megnyissák a kikötői fürdőt a nyilvánosság számára. Azóta további intézkedéseket hoztak: 2012-ben például a város elfogadta ambiciózus, legalább 20 éves időtávra szóló felhőszakadás-kezelési tervét (The City of Copenhagen, 2012), amelynek célja a heves esőzések okozta árvízhatások csökkentése. A terv különböző típusú megoldásokat ötvöz: a csatornahálózat bővítése; többfunkciós felhőszakadás-alagutak; kettős funkciójú utak, amelyek a csapadékvizet a tavakba és a kikötőbe vezetik; zöld és kék infrastruktúra, például víztározó területek (árvíz esetén tavakká alakuló parkok), zöld utak a víz visszatartására a kisebb mellékutcákban. A terv végrehajtása kedvező hatással van a koppenhágai kikötő fürdővízének minőségére, mivel minimalizálja a rövid távú szennyezést és rendellenes állapotokat okozó kezeletlen szennyvíz kibocsátását.
