Sértheti az uniós jogot a magyar kormány azon terve, hogy adott esetben a Pride-on a résztvevőket akár arcfelismerő rendszerrel is azonosíthatná a magyar rendőrség a későbbi büntetések kiszabása érdekében. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos magyarországi történéseket, szükség esetén eljárás indítanak.
A világon elsőként az Európai Unió alkotott jogszabályt a mesterséges intelligenciáról (MI). Ennek keretein belül lehet értelmezni és megítélni, ha a magyar rendőrség arcfelismerő rendszert vetne be tüntetések során. Erről az Európai Bizottság szóvivője beszélt a Magyar Hang brüsszeli tudósítójának. – A mesterséges intelligenciatörvény szerinti elbírálás attól függ, hogy a magyar rendőrség valós időben (élőben) vagy az esemény után használná az arcfelismerő szoftvert úgynevezett utófeldolgozásra – szögezte le a szóvivő. A jogszabály szerint ugyanis február 2. óta tilos a valós idejű biometrikus azonosításként használt arcfelismerés.
– Azokat az MI-rendszereket, amelyek veszélyt jelentenek az emberek biztonságára, jogaira vagy megélhetésére, tilos használni az EU-ban. Ezek közé tartozik a kognitív viselkedési manipuláció, a prediktív rendészet, az érzelemfelismerés a munkahelyen és az oktatási intézményekben, valamint a társadalmi pontozás. Néhány kivételtől eltekintve szintén tilos a valós idejű, távoli biometrikus azonosító rendszerek használata – ez vonatkozik például arra, ha a bűnüldöző hatóságok nyilvános helyeken arcfelismerést kívánnak alkalmazni – olvasható a törvény összefoglalójában az Európai Tanács honlapján.
A bűnüldöző szervek bizonyos kivételes körülmények között használhatják az MI-t, például közvetlen terrorfenyegetettség, eltűnt személyek felkutatása vagy súlyos bűncselekmények nyomozása esetén – előzetes bírósági jóváhagyással. – Nagyon valószínűtlen, hogy ez a kivétel vonatkozik a Pride eseményeken részt vevő személyek azonosítására – jelentette ki a szóvivő.
Arra is felhívta a figyelmünket, hogy az MI-törvény az utólagos távoli biometrikus azonosítást, beleértve az arcfelismerést a közterületeken, „nagy kockázatú” mesterségesintelligencia-alkalmazásnak minősíti, amely szigorú szabályozási követelmények betartását követeli meg, mint például az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az alapvető jogok hatásvizsgálata. Azonban egy kiskapu egyelőre még a kormány rendelkezésére áll: a törvénynek az utólagos távbiometrikus azonosításra vonatkozó szabályait 2025. augusztus 26-tól kell alkalmazni. Ettől függetlenül az adatvédelmi szabályok jelenleg is érvényesek.
A témát az Európai Parlament plenáris ülése is napirendjére vette, jövő héten szerdán délután tartanak vitát „A közelmúlt magyarországi jogszabályi változásai és azok hatása az alapjogokra” címmel.
