Amikor a történelem nagy úttörőiről, az eseményeket formáló politikusokról szó esik, jellemzően férfiakról beszélünk. Az európai gondolat kitalálói is az „alapító atyák”. Hol vannak ilyenkor a nők, akik például az európai integráció érdekében segítették a demokratikus átmenetet? Akik Európa történetének formálásában jelentős szerepet játszottak? Magyarországon kiket érdemes kiemelni?
Hirdetés
Az EU tavaly útjára indított egy programot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a nőkre, akik saját területükön történelmi jelentőségűt alkottak, nem titkolt szándékkal példát mutatva mai utódaiknak. „Mothers of Europe” a kezdeményezés neve, amelyben lengyel, magyar, cseh, német, spanyol és görög szervezetek működnek együtt: workshopokat, kiállításokat tartanak 2024 márciusától kezdve két éven keresztül három magyarországi és további tizenöt európai városban.
Az első állomás az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Magyarországi Európa Társaság közös rendezvénye volt „Női küzdelmek a demokráciáért, szabadságért és az egységes Európáért Magyarországon, illetve a világon” címmel. A szervezők szerint Kéthly Anna lehet az egyik magyar nőalak, akit a XX. századból érdemes kiemelni. A szociáldemokrata politikus országgyűlési képviselőként gyakran felszólalt a társadalmi igazságtalanságok, a nyomor ellen, szorgalmazta az egészségügyi ellátás javítását, a tankötelezettség kibővítését, a nők jogainak erősítését. A program másik kiemelt személyisége Solt Ottília, szociológus, politikus, aki a kései-Kádár korszak mélyszegénységét feltárta, de ezzel nem elégedett meg, segíteni is akart a legelesettebbeken, ezért létrehozta a Szegényeket Támogató Alapot (SZETA). A kettejük munkáját bemutató kiállítás is a program része volt, csakúgy, mint a Hősnők című film levetítése, amely bemutatta az 1920 és 1950 közötti hazai történéseket Slachta Margit és Kéthly Anna küzdelmén keresztül. A szervezők kiemelték, női példaképeket ma is találni, ennek keretében a résztvevők Gryllus Dorkával hallgathattak meg egy beszélgetést.
A program ugyanis nem csak múltidézéssel foglalkozik: április közepén „Globális és európai politikai dilemmák szakértő magyar nők szemével” címmel a Magyarországi Európa Társaság workshopot szervezett, ahol kivétel nélkül női szakértők elemezték a legforróbb geopolitikai témákat, érintve a hazai vonatkozásokat, például az illiberális környezetben működő média helyzetét is.
Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutatója, Oroszország-szakértő a háborús helyzetről kiemelte, Oroszország 2022 februárjában nem csupán Ukrajna ellen indított háborút, hanem az egész nyugati világrend ellen, elég csak a NATO országok elleni kibertámadásokra gondolni. Kováts Eszter, a Bécsi Egyetem politológusa Németország régi-új hegemón kilátásairól, a szélsőjobb előretöréséről, az új európai német szerepvállalásról, fegyverkezésről beszélt. Olaszország vajon a híd szerepét fogja betölteni Európa és az Egyesült Államok között? Trumpista lenne Meloni? Ezeket a kérdéseket már Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára boncolgatta. Zgut-Przybylska Edit, Varsóban élő szociológus-politológus szerint Lengyelország lehet Európa új erős embere, ezt politikai, gazdasági, katonai szempontokkal is alátámasztotta. Szemléletes példákat is hozott a lengyel mindennapokból, például elmondta, az országban már tényként kezelik, hogy ha tovább bomlik a NATO egysége, ez év végén, vagy a jövő év elején az oroszok megtámadhatják Lengyelországot is. Erre már elkezdődött a lakosság gyakorlati felkészítése és bár nem kötelező, de biztatják a lengyeleket, minél többen vegyenek részt a katonai kiképzésben. Szelényi Zsuzsanna, külpolitikai szakértő pedig a formálódó új világrendben Európai kihívásairól, kilátásairól beszélt, hangsúlyozva, az Uniónak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az állampolgárok bevonására, demokratikus részvételükre.
A program második része a „Szabadság, jólét, demokrácia, pluralizmus” témái köré szerveződött. Bárd Petra, a Radboud Egyetem professzora azokról a lehetőségekről beszélt, amelyekkel az EU a jogállam leépítése ellen küzdhet: mind a „soft” eszközökről, például az Európai Szemeszterről, a Bizottság jogállamisági jelentéséről, mind pedig a keményebb megoldásokról – ide tartoznak a tagállamok jogainak felfüggesztése vagy a kötelezettségszegési eljárások. Kende Ágnes, szociológus az európai oktatási rendszerek különbözőségeiről, jó példáiról beszélt, kiemelve a méltányos oktatás fontosságát, amely kompenzálni tudja a társadalmi különbözőségeket. Simon Éva, jogász, a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe szólásszabadság programjának vezető munkatársa hangsúlyozta, a közelmúltban az Európai Unióban több fontos tartalomszabályozással kapcsolatos rendelkezést hoztak, melyek a nagy tech cégek felelősségét, a médiapluralizmust hivatottak szabályozni. Ez láthatóan egyre kevésbé tetszik a legjelentősebb amerikai tech cégeknek. Valóban cenzúráz az EU? Milyen vádakat fogalmaznak meg az amerikai óriáscégek? Végül a hazai médiaviszonyokat e sorok írója boncolgatta, részletezve, milyen kihívásokat jelent a mindennapi munka során az illiberális környezetben végzett újságírói munka.
A következő program május 14-én Leányfalun a Ravasz László Emlékházban a nők művészetben elfoglalt szerepével foglalkozik, június 2-án pedig Pécsen a közéleti és civil feladatokat felvállaló nők köré épül. Az előadásokat valamennyi helyszínen kiállítás és filmvetítés kíséri.
