„Ez legyen az árulók baja” – egy kizsarolt nyilatkozat volt a magyar vétó ára
(Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala)

Egy négy pontból álló nyilatkozat láttán mondott le a vétóról a magyar kormány Brüsszelben. Szijjártó Péter szerint mindez óriási siker. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések további hat hónapra érvényben maradjanak.

 

Hivatalosan is közzétette az Európai Unió Tanácsa, hogy a tagállamok megegyeztek az Oroszországot sújtó szankciók időbeli hatályának féléves meghosszabbításában. „Mindaddig, amíg az Orosz Föderáció jogellenes intézkedései továbbra is sértik a nemzetközi jog alapvető szabályait, ideértve különösen az erőszak alkalmazásának tilalmát, helyénvaló fenntartani az EU által bevezetett valamennyi intézkedést, és szükség esetén további intézkedéseket hozni” – áll a dokumentumban.

Tulajdonképpen eredetileg is úgy tervezte az Európai Unió, hogy ma fogják ezt a döntést miniszteri szinten jóváhagyni, miután előzőleg a tagállamok nagykövetei megegyeznek. Ez utóbbinak pénteken kellett volna megtörténnie, azonban a magyar nagykövet, kormánya képviseletében, feltételeket szabott. Ezeknek teljesítése hiányában pedig Magyarország vétóval fenyegetett. Ha a magyar hozzájárulás hiányzik, akkor február 1-jével a szankciók hatályukat veszítették volna. Vagyis mind a 15 szankciós csomag érvénytelenné vált volna, aminek azonnali eredményeként Oroszország hozzájutott volna az orosz központi banktól zárolt 210 milliárd euróhoz.

A magyar kormány először azt szabta feltételül, hogy az EU tartson vitát a szankciós politika jövőjéről, néhány napja azonban módosult a narratíva, és három dolgot követelt Orbán Viktor az EU-tól. Ezek egyébként nem függenek össze a szankciókkal. A követelések a a következők voltak a miniszterelnök pénteki rádióinterjúja alapján:

1. Az ukránok engedjék meg, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország behozhassa Ukrajnán keresztül azt a gázt, amire szüksék van. 

2. Ne támadják mindenfajta katonai eszközökkel azt az útvonalat, ahol a gáz érkezik, mivel támadások érték azt az orosz területen léhatárpontot is, ahonnan a déli irányú gáz jön Magyarországra.

3. Az ukránok adjanak garanciát arra, hogy a gázzal kapcsolatos fejlemények nem ismétlődnek meg az olajjal.

Intenzív diplomáciai hétvége után hétfő reggelre már körvonalazódott az a szöveg, amely a magyar vétófenyegetés feloldását szolgálta. Végül ezt nagyköveti szinten véglegesítették, ennek nyomán a külügyminiszterek pedig elfogadták a szankciók meghosszabbításáról szóló döntést. Egy négypontos nyilatkozatról van szó, amelyben a következőket fektették le:

1. Az uniós tagállamokat ellátó energia-infrastruktúra integritása az EU biztonságát érintő kérdés. A Bizottság elvárja, hogy ezt minden harmadik ország tartsa tiszteletben, és kész intézkedéseket hozni a kritikus energetikai infrastruktúrák, például a villamosenergia-kábelek, valamint az olaj- és gázvezetékek vagy -létesítmények védelme érdekében.

 2. A Bizottság és az uniós tagállamok továbbra is teljes mértékben elkötelezettek Ukrajna folyamatos támogatása mellett, és ezzel összefüggésben segíteni fogják Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítását, összekapcsolását és stabilizálását, amelyben a tagállamok, köztük Magyarország és Szlovákia, döntő szerepet játszottak. A Bizottság kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával az ukrajnai gázvezetékrendszeren keresztül törtéeurópai ellátásról, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban. Ebben az összefüggésben a Bizottság kész Magyarországot (Szlovákiával együtt) bevonni a folyamatba. A Bizottság emlékeztet a regionális együttműködés fontosságára, és üdvözli a Közép- és Délkelet-Európa energetikai összekapcsolhatóga regionális együttműködésben (CESEC) való részvételt a régió energiarendszerének és rendszerösszekötőinek megerősítése érdekében.

3. A Bizottság megkeresi Ukrajnát, hogy biztosítékokat kérjen az EU-ba irányuló kőolajvezeték-transzferek fenntartásával kapcsolatban.

 4. A Bizottság emlékeztet a RepowerEU-ra, és ütemtervet kín előterjeszteni az elfogadott célkitűzések eléréséhez. Ezzel összefüggésben a Bizottság készen áll arra, hogy támogassa a tagállamok diverzifikációs projektjeit.

 Szijjártó Péter óriási sikernek nevezte ezt a dokumentumot, azonban kijelentette, hogy ez nem egy megelőlegező álláspont, vagyis nem jelenti azt, hogy Magyarország a jövőben ne fenyegethetne vétóval. A kizárólag kormánypárti újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján beszámolók szerint egyértelművé tette azt is, hogy „nem orosz kőolajból és földgázból lehetetlen Magyarország energiaellátása” és arra is panaszkodott, hogy a szomszédos országok drágán adják a gázt a magyaroknak.

 Ugyanakkor korábbi ígéretével szemben Magyarország nem kezdett vitát arról, hogy van-e értelmük a szankcióknak. Hogy ez nem időszerű, abban egyetértett Jan Lipavsky cseh külügyminiszter is Szijjártóval, bár nem azonos logika alapján.

 „Most állapodtunk meg az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról. Az igazi béke akkor kezdődik, amikor az agresszor felelősséget vállal bűneiért – amikor abbahagyja a civilek megölését, a gyerekek elrablását és a nem hozzá tartozó területek megszállását. Addig a szankciók feloldása szóba sem jöhet” – mondta a cseh miniszter.

Az uniós tagállamok közben megkezdték a következő, 16. szankciós csomag előkészítését is. A lengyel uniós elnökség tervei szerint ezt a csomagot az orosz invázió harmadik évfordulója előtt szeretnék elfogadni.


Molnár Csaba, a DK EP-képviselője Facebook-bejegyzésében azt írta: „Orbán fogadkozott, hogy most aztán tényleg nem fogja megszavazni az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítását. Ahogy mondta: 'behúztam a kéziféket'. Hát, elég tragacs lehet az a masina, ha eddig bírta a kézifék. Ma délelőtt ugyanis már meg is szavazták a szankciókat. Egyhangúlag, Orbánék is. 
Tudjuk, hogy minden alkalommal vétóval fenyeget, aztán mindig megszavazza. Mert csak a szája nagy, a tehetsége (ez esetben hál’ Istennek) icipici. De most más is történt. Mindenféle szégyenérzet nélkül, már-már büszkén elmondták, hogy azt fogják tenni, amit Trump kér tőlük. A szuverenitást szajkózó kormány nyíltan bevallja, hogy a szavazatát egy külföldi állam vezetőjének parancsa alapján adja le. Nehéz lehet egyszerre szolgálni Trumpot, Putyint és a kínaiakat. De ez legyen az árulók baja." 

Magyar Péter, a Tisza párt elnöke pedig így vélekedett a magyar álláspont megváltozásáról: „Ahogy az sejthető volt, a bátor brüsszeli harcos eljátszotta a szokásos pávatáncot, majd a beígért vétó helyett bátran elfutott. Persze a propagandában azzal magyarázzák majd az újabb megfutamodást, hogy egy nyilatkozattal megvédték a magyar érdekeket. Mivel 7 évig ültem a brüsszeli nagyköveti üléseken, elárulom a miniszterelnöknek, hogy egy tanácsi nyilatkozat annyit ér, mint egy kevésbé finom brüsszeli kávé a büfében. Semmit. Így jár a bindzsisztáni egér, aki elefántnak képzeli magát…”