Fegyverkezési programmal válaszol Európa a növekvő biztonsági kockázatokra
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az Ukrajna és Európa biztonságát célzó védelmi csomagról Brüsszelben 2025. március 4-én. (MTI/EPA/Olivier Matthys)

Öt pontból álló javaslatot készített az Európai Bizottság, amelyek célja az európai védelmi képességek erősítése. A Magyar Hang brüsszeli tudósítójának egy magas beosztású uniós tisztviselő elmondta, minden jelenleg rendelkezésre álló eszközt elővettek, amelyek nagyon gyors előrelépést tesznek lehetővé.

Kedden reggel kapták kézhez az európai uniós kormányok a brüsszeli javaslatot, majd ezt követően a kezdeményezés lényegét Ursula von der Leyen is ismertette rögtönzött brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az Európai Bizottság elnöke szerint a kérdés már nem az, hogy veszélyben van-e az európai biztonság, mert „erre a kérdésre már régóta tudjuk a választ”. – Az előttünk álló igazi kérdés az, hogy Európa kész-e olyan határozottan fellépni, ahogy a helyzet diktálja – fogalmazott Von der Leyen. „És hogy Európa kész-e és képes-e a szükséges gyorsasággal és ambícióval cselekedni. Az elmúlt hetekben – legutóbb két nappal ezelőtt Londonban – a különböző találkozókon az európai fővárosok válasza olyan hangzatos volt, mint amilyen egyértelmű. Az újrafegyverkezés korszakát éljük. Európa pedig kész masszívan növelni védelmi kiadásait. Mind a rövid távú cselekvési sürgősségre való reagálás, mind Ukrajna támogatása érdekében, valamint azon hosszú távú igény kezelése érdekében, hogy sokkal nagyobb felelősséget kell vállalnunk saját európai biztonságunkért.”

Az Európai Unió 800 milliárd eurót tervez mozgósítani közös védelemre. Ennek elérése érdekében lazítani készülnek az EU adósságszabályain, és egy 150 milliárd eurós alap létrehozását is kezdeményezték, hogy segítsék a tagállamok katonai kiadásainak finanszírozását. Ezzel a tervvel azt is el szeretné érni az EU, hogy megfelelő választ biztosítson arra az esetre, ha az Egyesült Államok kivonul Európa biztonsági architektúrájából, és ezzel párhuzamosan Oroszország folyamatos veszélyt jelent, elsősorban a keleti tagállamokra.

A program neve Európa újrafegyverzésére utal: ReArm Europe. A legnagyobb tétel az a – négy évre vetítve – közel 650 milliárd euró, amely a tagállamok védelmi kiadásainak a GDP 1,5 százalékával történő emelését teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a kormányok ebben a mértékben finanszírozhatnak katonai beszerzéseket anélkül, hogy a túlzott hiány miatt Brüsszel eljárást indítana velük szemben. Ezzel az EU-s országok védelmi ipara jelentős megrendelésekhez jutna.

Fontos elem, hogy az EU 150 milliárd eurós kölcsönt nyújt a tagállamoknak védelmi beruházásokra. A cél az, hogy a kormányok egyeztetett módon hajtsanak végre közös beruházásokat, kiegészítve, vagy ha kell, erősítve a NATO-kapacitásokat. Az erre fordítható pénzt az EU veszi fel, ezért a hitelhez jutás feltételei jóval kedvezőbbek lesznek, mintha egy kormány tenné ugyanezt. És arról is szó van, hogy a meglévő kohéziós forrásokat védelmi célú beruházásokra, például a katonai mobilitás javítására fordítsák a tagállamok.

A Magyar Hang brüsszeli tudósítójának egy magas beosztású uniós tisztviselő a javaslat hátteréről azt mondta, hogy „kiválasztottuk az összes olyan eszközt, amelyet most aktiválhatunk gyorsan és hatékonyan”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság kifejezetten arra ösztönzi a kormányokat, hogy növeljék a kiadásaikat. Azt is elmondta, azért biztosították a lehető legszélesebb repertoárt, mert abban bíznak, hogy így minden tagállam megtalálja a számára leginkább megfelelő megoldást.

A javaslat első fogadtatása kedvező volt. Mārtiņš Staķis lett EP-képviselő, a Zöldek témafelelőse bírálta az Egyesült Államokat, amiért felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, így ezzel civilek életét is veszélybe sodorják. „Most van itt az ideje, hogy Európa fokozza Ukrajna támogatását, és felhasználja Oroszország befagyasztott eszközeit annak biztosítására, hogy Ukrajna megkapja azt a támogatást, amelyre égetően szüksége van” – jelentette ki lapunknak eljuttatott közleményében, utalva arra a mintegy 300 millárd euróra, amelyet európai bankokban őriznek befagyasztva.

„Biztosítanunk kell, hogy ezek a hitelek jól strukturáltak, hatékonyan felhasználhatók és tisztességes feltételek mellett visszafizethetők legyenek. A hitelfelvételnek indokoltnak és fenntarthatónak kell lennie. Minden európai szinten elköltött euró erősíti védelmi képességeinket, fokozza a közös beszerzéseket, és biztosítja Európa hosszú távú biztonságát, valamint támogatja Ukrajnát” – tolmácsolta az Európai Néppárt álláspontját Siegfried Muresan EP-képviselő.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint ideje „újra felfegyverezni és készen állni Európa védelmére”. Kijelentette, hogy az EU minden rendelkezésre álló eszközt fel fog használni, de ezzel párhuzamosan „erősítenünk kell Ukrajnának nyújtott támogatásunkat is”. A javaslatra már csütörtökön jóváhagyásukat adhatják az uniós állam- és kormányfők a rendkívüli brüsszeli EU-csúcson, ahol ott lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.