Hetven európai gazdaszervezet tartott figyelemfelkeltő demonstrációt kedden Brüsszelben, az Európai Bizottság központja előtt kedden. Magyar termelői képviseletek is ott voltak, sőt, a Magosz az egyik kezdeményezője volt a rendezvénynek. A gazdák csalódottak. Az Európai Bizottság hamarosan bemutatja a következő hétéves költségvetés tervezetét, s attól tartanak a termelők, hogy uniós forrásaik közel harmadának búcsút inthetnek.
Tavaly ilyenkor több alkalommal is, akár ezer traktor dübörgött Brüsszel utcáin, égtek a gumik, füstfelhőbe borítva az uniós negyedet, vízágyúval és rohamfelszerelésbe öltözve készültek a rendőrök, végül a nagy európai gazdaszervezetek és az Európai Bizottság tárgyalóasztalhoz ültek. A gazdák azonban elmondásuk szerint csalódottak. A Bizottság ugyan visszább vett a zöldítéssel kapcsolatos intézkedésekből és a kommunikáció szintjén a gazdák mellé állt, mára azonban a termelőknek úgy tűnik, hogy átverték őket. A következő hétéves költségvetés a kiszivárgott tervek szerint jóval kevesebb agrárpénzt tartalmaz majd.
– Olyan terv készül, amelyben az agarátámogatásokat jelentősen csökkentenék. Ez alatt azt kell érteni, hogy egy pénzügyi trükkel összevonnák az agárpénzeket például a kohéziós pénzekkel vagy a védelmi kiadásokkal, és a nagy egészből sokkal kevesebb jutna az uniós agrárpolitikára – fogalmazott a helyszínen a Magyar Hang érdeklődésére Cseh Tibor, a Magosz szakmai titkára. – Ez körülbelül 30 százalékos csökkenésnek felel meg a jelenlegi agrárbüdzséhez képest.
Az Európai Bizottság június 4-én mutatja be a 2028-2035-ös időszakra vonatkozó keretköltségvetés-javaslatot. A gazdák félelme, hogy Ukrajna csatlakozásával tulajdonképpen a mezőgazdaságnak szánt pénzek az ukránokhoz kerülnének. Erről egyelőre kevés információ van, azt ugyanakkor meg kell említeni, hogy az Európai Parlament következő költségvetési időszakra vonatkozó állásfoglalásában egyáltalán nincs szó semmilyen, bővítéssel összefüggő kérdésről vagy kiadásról. Cseh Tibor azt mondta, nem akarták megvárni a tüntetéssel a javaslat nyilvánosságra hozatalát, mert ha az már az asztalon van, akkor érdemben nem lehet befolyásolni. „A gazdák mindig a fehér asztal mellett kezdik a tüntetést, jobban szeretünk a földeken dolgozni, mint az utcán tüntetni” – tette hozzá.
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pedig úgy fogalmazott tudósítónknak, hogy az európai mezőgazdaságot két oldalról tartják sakkban: egyrészt a Mercosur-országokból, másrészt pedig az Ukrajnából beáramló termékekkel. – Azért küzd ma minden gazdaszervezet, hogy minden támogatás, amely megilleti a gazdatársadalmat, az járjon. Legyen olyan közös agrárpolitika, amely biztosítja a fenntarthatóságot, a fejlődést, a technológiai megújítást és nem utolsó sorban az élelmiszerbiztonságot – húzta alá Papp Zsolt. Ezért is van szerinte fontos üzenetértéke annak, hogy az európai gazdatársadalom egységesen tud fellépni. A tüntetők között valóban ott voltak a szlovák, a belga, a holland, a francia, a spanyol, a finn, a portugál és persze a magyar érdekképviseleti vezetők is.
Sőt, a politika oldaláról is támogatást kaptak. Egyrészt két belga tartomány, Flandria és Vallónia mezőgazdasági minisztere is felszólalt. Jo Brouns flamand agrárminiszter azonban nem az ukránoktól, hanem inkább az oroszoktól és a kínaiaktól tart. – Egy olyan időszakban, amikor egy olyan elnökkel állunk szemben, aki nagyon világosan kimondja: nyugat-európaiak, itt az ideje, hogy vigyázzatok magatokra, és egy nagyon harcias távol-keleti politikussal, amelynek gazdasága igazi TGV-ként (nagysebességű vonatként - a szerk.) dübörög, egy ilyen időszakban nekünk, Európában, egyesítenünk kell erőinket – jelentette ki a tárcavezető.
Több európai parlamenti képviselő is felszólalt, közöttük Dömötör Csaba. A Fidesz politikusa arra emlékeztetett, hogy az európai mezőgazdaság nem csak a gazdákról szól, hanem „az életmódunkról, a vidék tiszteletéről és a hagyományainkról”. Dömötör szerint ezt elfelejtik az európai bürokraták, akiknek „mindig van egy nagyszerű ideológiai tervük, amely fontosabb, mint az európai gazdák”.
