Pénteken EU-Ukrajna csúcsot tartanak Kijevben. A találkozót megelőzően az Európai Parlamentben is szóba került ez a téma, az EP-képviselők egy állásfoglalást is megszavaztak. A Fidesz a vitában részt vett, a szavazáson már nem.
Az igen nagy többséggel, 489 szavazattal, 36 ellenében, 49 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban Ukrajna uniós tagsági perspektívájával kapcsolatban azt várják el a képviselők az EU-tól, hogy „munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, amely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz”.
Felkérik továbbá az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági kritériumokhoz. A Parlament sürgeti az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is.
Ukrajna újjáépítési szükségleteit vizsgálva az állásfoglalás megismétli a Parlament arra irányuló felhívását, hogy az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák eszközeit használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.
Hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az uniós országok továbbra is egységesek legyenek az orosz agresszióval szemben, a Parlament felszólítja a tagállamokat, hogy mihamarabb fogadjanak el egy tizedik szankciócsomagot Moszkvával szemben, és folyamatosan és proaktívan javasoljanak új ágazatokat és egyéneket a szankciós listára.
Az EP-képviselők a Lukoilhoz és a Roszatomhoz hasonló vállalatok szankcionálását is kérik, amelyek még mindig jelen vannak az uniós piacon. A jogellenes tevékenységek széles körében – többek között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott hamis népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal kell sújtani.
Az állásfoglalás végül megismétli az EP-képviselők azon felhívását, hogy azonnali és teljes embargót vezessenek be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok és urán uniós importja ellen, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen fel kell függeszteni.
A vitában felszólalt a fideszes Deutsch Tamás, aki ezzel kezdte mondandóját: „Magyarország elítéli az orosz agressziót. A megtámadott oldalán állunk, kiállunk Ukrajna függetlensége és területi épsége mellett. Támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát is. A háború kezdete óta erőnkön felül segítjük az ukránokat.” Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a szankciókról szóló első döntés meghozatalakor a brüsszeli bürokraták azt mondták, a szankciók majd olyan nehéz helyzetbe hozzák Oroszországot, hogy kénytelen lesz befejezni a háborút. „Egy évvel később most azt látjuk, a háború nemhogy nem ért véget, de még brutálisabb mint valaha. A szankciókkal elérni kívánt cél tehát nem teljesült” – emlékeztetett. Szerinte a szankciók bevezetése óta Európa-szerte vágtat az infláció, gazdasági válság és energiahiány fenyeget. „A szankciók tönkreteszik Európát. Békére van szükség. Ennek érdekében először legyen tűzszünet, ne haljon meg több ember a háborúban. Egész Európa szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek és megpróbálnánk béketárgyalással jutni valamire. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – hangsúlyozta.
A fideszes vélemény azonban nem jelent meg a szavazólapokon. Amikor a voksolásra került sor, akkor a kormánypárti politikusok egyik gombot sem nyomták meg, holott más témákról tartott szavazásokon részt vettek. Hasonlóan, a kereszténydemokrata – és még az Európai Néppártban politizáló – Hölvényi György sem adott le érvényes szavazatot.
Nem ez volt az első eset, amikor a fideszes képviselők ezt a megoldást választották. Legutóbb két hete történt meg ugyanez, amikor a képviselők arról szavaztak, hogy az orosz háborús bűnök kivizsgálására külön törvényszéket kell felállítani.
Órákkal a szavazás után az egyik fideszes képviselő, Bocskor Andrea igyekezett magyarázatot adni távolmaradására. „Felháborító és sajnálatos, hogy az Európai Parlament határozata egyáltalán nem foglalkozik az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetével, így, bár őszintén támogatom Ukrajna EU-s előrehaladását, a mielőbbi béke és stabilitás helyreállását, a jelentés elfogadásában nem vettem részt” – érvelt a kárpátaljai származású Bocskor Andrea.
Érdemes megemlíteni, hogy a Fidesszel korábban szoros szövetségben lévő lengyel Jog és Igazságosság Párt hogyan vélekedik a szankciókról, vagy Ukrajna fegyveres támogatásáról. Beata Szydło, a lengyel kormánypártiakat is maguk között tudó ECR képviselőcsoport alelnöke a következőket mondta: „Amikor az EU tagállamai megállapodnak a szankciókról, azokat tiszteletben kell tartani. Ezeket a szankciókat következetesen kell végrehajtani. Ma Ukrajnának mindennél jobban szüksége van fegyverekre. Ukrajna nem fogja megnyerni ezt a háborút fegyverek nélkül, és ezzel tisztában vagyunk. De vajon minden tagállam, köztük mi is, mindig elég elszánt ahhoz, hogy katonailag támogassa Ukrajnát?”
Eközben, egy másik épületben a magyar kormány is jóváhagyását adta arra, hogy újabb 500 millió euróval növeljék meg azt a keretet, amelyből az EU Ukrajnának szánt fegyverek vásárlását finanszírozza. Ezzel az erre elkülönített alapba összesen már 3,6 milliárd eurót fizettek be arányosan a tagállamok – így Magyarország is. Sőt, a magyar kormány ahhoz is hozzájárult, hogy az EU 45 millió eurót fordítson ukrán katonák kiképzésére.
