Sok uniós tagállamnak vannak aggályai az Európai Bizottság által javasolt gázpiaci korrekciós mechanizmussal kapcsolatban, a testület készen áll, hogy megkönnyítse a megállapodást erről a rendkívüli időkben javasolt rendkívüli eszközről – jelentette ki Kadri Simson uniós energiaügyi biztos csütörtökön.
Az Mfor.hu ismertetése szerint az Európai Bizottság által kedden közzétett gázársapka-javaslata a következő: 2023. január 1-jétől egy évre maximálnák az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát. Eszerint amennyiben a holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi lejáratú határidős gázkontraktus elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 eurót megawattóránként és a TTF-árak a két héten keresztül, 10 egymást követő kereskedési napon 58 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál, a limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF-ben. Az ellátásbiztonsági problémák elkerülése érdekében az árplafon csak egy, a TTF legközelebbi határidős jegyzésére korlátozódik, hogy a piaci szereplők továbbra is képesek legyenek kielégíteni a keresleti igényeket és földgázt beszerezni az azonnali piacon és a tőzsdén kívül.
Kadri Simson az energiaügyi miniszterek csütörtöki rendkívüli egyeztetésére érkezve úgy nyilatkozott, hogy az eszközre szükségük lehet a tagállamoknak, hogy elkerülhetőek legyenek a gázár rendkívüli kiugrásai. A bizottsági javaslatot úgy tervezték meg, hogy csak abban az esetben avatkozzon be a gázárpiaci folyamatokba, amikor az feltétlenül szükséges.
Ugyanakkor a csütörtöki tanácskozáson több tagállam minisztere is elégedetlenségét fejezte ki a bizottság javaslatával kapcsolatban. Ezt Szijjártó Péter is megerősítette a Facebook-ra feltöltött videójában. A gázársapka kapcsán a javaslatot veszélyesnek, feleslegesnek és alkalmatlannak nevezte, mondván, hogy az „bizonyos árkörnyezetben okozhatja az Európába irányuló szállítások visszatartását vagy eltérítését más térségekbe”, ráadásul nem is felel meg az Európai Tanács legutóbbi ülésén hozott döntésnek.
Anna Moskwa lengyel éghajlat- és környezetvédelmi miniszter ugyancsak kirohant a gázárplafon ellen, az arról szóló előterjesztést a jelenlegi formájában „egy viccnek” nevezte. „Egy ilyen intézkedés kulcsfontosságú lenne, de a javaslatot a bizottság az utolsó pillanatban mutatta be, és eltér attól, amit korábban javasoltak, mert a gázárplafon magasabb lenne a jelenlegi piaci áraknál. Kétlem, hogy egyetlen tagállam is támogatná ezt a javaslatot – nyilatkozta.
Jó néhány fontos kérdésben azonban született megállapodás – írja a EUrologus. Így az EU együtt fog beszerezni 13,5 milliárd köbméter gázt, a kereslet összesítése segítségével a tagállamoknak nem kell majd egymásra licitálniuk. Hogy az orosz ármanipulációt elkerüljék, a cseppfolyós gáz árát márciustól nem a holland értéktőzsde, hanem egy, az EU által kialakított megfelelőbb értéktőzsde fogja meghatározni. Döntöttek arról is, hogy az energiavállalatok financiális, és egyéb jellegű támogatást is kaphatnak az uniótól, hogy biztosan be tudják szerezni a megfelelő mennyiségű gázt.
Végül az unió garanciát vállal arra, hogy minden tagállam energiához fog jutni, még akkor is, ha az energia behozatalának sztenderd útjai valamilyen okból nem működnek.
Az energetikai tanács legközelebb december 13-án ül össze, ahol szavaznak a most megállapodott javaslatokról, és újra terítékre kerül az ársapka kérdése is. Szijjártó már meg is adta ehhez az alaphangot: szerinte a hosszú távú megállapodásokat nem érintheti a gázársapka, és Magyarországnak mentességet akarnak ebben a tekintetben kiharcolni. Mint hozzátette, „a szolidaritási mechanizmust sem támogatjuk, ha ilyen észszerűtlen, eszetlen, őrült javaslatok vannak benne”.
