Ki fizet a végén? – kérdi vasárnapi nyílt levelében Ujhelyi István volt baloldali EP-képviselő, az Esély-közösségek alapítója, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: mindenképpen meg akarja akadályozni az Európában zárolt orosz vagyon egy részének felhasználását és – annak egyfajta hitelként történő – Ukrajnába juttatását. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy nem lesznek részesei olyan döntésnek, amely más pénzét veszi el.
Ujhelyi emlékeztet arra: az orosz agresszióra adott válaszként megszülető szankciós csomagok egyik első eleme volt, hogy az EU – szoros együttműködésben a G7 országokkal – befagyasztotta az Orosz Központi Bank uniós joghatóság alatt álló vagyonelemeit. Ez nagyságrendileg 210 milliárd eurós vagyon, amelynek döntő hányadát, megközelítőleg 180 milliárd eurót a belgiumi Euroclear elszámolóház kezeli. Ugyanez a cég kezelte ezeket a vagyonelemeket a háborút megelőző időszakban is, fektette be őket és vásárolt belőlük hosszabb lejáratú nyugati kötvényeket. Ezen hosszú-lejáratú kötvények jelentős része azonban mára lejárt. Amikor az Euroclearnél tartott kötvények és velük együtt a befektetések készpénzzé váltak, akkor ez az elszámolóház az összeget az Európai Központi Bankhoz utalta és ott helyezte el.
„Ugyan az Orbán Viktor által már most elutasított bizottsági javaslat hivatalos formája még mindig nem ismert, ugyanakkor kétségtelen, hogy az Ursula von der Leyen bizottsági elnök évértékelő beszédében elmondottak, a tanácsi, illetve a koppenhágai informális európai tanácsi egyeztetések nyomán kiszivárgott információk egybehangzóan abba az irányba mutatnak, hogy az Európai Bizottság arra tehet majd javaslatot: az uniós testület egy, az Euroclearrel kötött szerződés keretében kapja meg ezt a forrástömeget, hogy végül azt több részletben, kölcsönként tovább adhassa Ukrajnának” – írja Ujhelyi, aki szerint a javaslat politikai és jogi körülbástyázására az Európai Bizottság egy olyan konstrukciót hozna létre, amely Oroszországot közel lehetetlen feltételek elé állítaná abban az esetben, ha szeretne hozzáférni ehhez a pénzhez. Ugyanis az uniós szankciós rezsim jelenleg kimondja, hogy a befagyasztott orosz vagyon egészen addig hozzáférhetetlen marad Oroszország számára, amíg Moszkva fel nem hagy a háborús tevékenységével, illetve háborús jóvátételt nem fizet Ukrajna számára. Az Európai Bizottság pedig meghatározná, hogy Ukrajnának az orosz vagyonból finanszírozott „jóvátételi kölcsönt” csak abban az esetben kell visszafizetnie, ha Ukrajna kártérítést kap Oroszországtól. Ugyanis ebben az esetben Ukrajna az Oroszországtól kapott kártérítés összegéből vissza tudja majd fizetni az Európai Uniótól kapott, és a befagyasztott orosz vagyonelemekből származó pénzügyi támogatást. Ergo, ha a háborús agresszor Moszkva fizet, akkor Ukrajna is képes lesz visszafizetni, így mindenki pénzénél lesz, a kör bezárul.
„Fontos hozzátennem, az Európai Bizottság egyértelmű szándéka az is, hogy a javaslat „future proof” legyen, vagyis a jövőbeli eseményektől függetlenül is kiállja az idő próbáját. Vagyis, hogy abban az esetben is kellő garanciákkal bírjon, ha például Európában jelentős mértékben megváltozna a politikai hangulat, és az igazságos és hosszú távú béke érdekében az Uniónak el kellene állnia azon követelésétől, hogy Oroszország jóvátételt fizessen Ukrajna számára. Ugyanígy, ha a politikai hangulat átfordulása miatt egyszer csak nem hosszabbítanák meg az érvényben levő szankciókat, és így az orosz vagyonelemek befagyasztása is idővel lejárna. Ez utóbbi esetében Ukrajna nem számíthatna jóvátételre orosz részről, Moszkva pedig hozzáférne a most zárolt vagyonhoz. Ezekre a lehetőségekre készülve az Európai Bizottság egy, a tagállamok által biztosított pénzügyi garanciát hozna létre, amely fedezetként szolgálna az Euroclear számára abban az esetben, ha valamelyik – előbb vázolt – forgatókönyv megvalósulna. Ám ezzel természetesen az Európai Bizottság célja nem más, mint, hogy a tagállamok egyrészt ne engedjenek azon követelésükből, hogy Oroszország háborús jóvátételt fizessen Ukrajna számára, másrészt pedig, hogy egyetlen tagállam se legyen érdekelt abban, hogy az Oroszország elleni szankciók ne kerüljenek meghosszabbításra” – írja Ujhelyi, aki szerint a javaslat élvezi Franciaország és Németország teljes támogatását, de a tagállamok döntő többsége is üdvözölte már a kezdeményezést, vagyis az oroszok melletti kiállással Magyarország előreláthatóan megint a kerékkötők kispadján fog ülni.
