A pedagógus-státusztörvény miatt is aggodalmukat fejezték ki az Európai Parlament öt képviselőcsoportjának képviselői. A javaslat vitája szerdán délután lesz, és csütörtökön szavazhat róla az Európai Parlament.
A pedagógus-státusztörvény miatt is aggodalmukat fejezték ki az Európai Parlament öt képviselőcsoportjának képviselői abban az állásfoglalásban, amelyről csütörtökön szavazhat az Európai Parlament. A javaslatot az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a Renew, a Zöldek és a Baloldal képviselői jegyzik, vagyis biztosan elfogadja azt az Európai Parlament.
Az állásfoglalásban többek között aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Magyarország nem tett megfelelő lépéseket a jogállamiság helyreállítására, és olyan új jogszabályok elfogadására készül, amelyek az uniós alapértékekbe ütköznek az állásfoglalás szerint – példaként a pedagógus státusztörvényt hozták, amely az állásfoglalás szerint az oktatás szabadságát veszélyezteti. – Ismét kérjük a Bizottságtól, hogy továbbra is maradjanak befagyasztva az uniós források, mert nem látunk fejlődést az integritás és az igazságszolgáltatás függetlensége területén – mondta szerdán sajtótájékoztatón Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő.
A határozati javaslatban a képviselők hangsúlyozzák, hogy az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges intézkedéseket egységes, szerves csomagként kell kezelni, és hogy nem szabad kifizetéseket teljesíteni még akkor sem, ha egy vagy több területen előrelépés történt, de egy másik területen még mindig hiányosságok vannak. Az állásfoglalás elfogadásának apropóját jelenti az is, hogy 2024 júliusától decemberéig Magyarország lesz az Európai Tanács soros elnöke, ami aggodalommal tölti el a javaslatot benyújtó képviselőket. Mivel az állásfoglalás szerint romlott az országban a jogállamiság és az alapvető jogok állapota, ezért a határozati javaslat aggályokat fogalmaz meg amiatt, hogy hogyan befolyásolhatja a magyar EU-elnökség a Tanács jogalkotási munkáját, az uniós politikai napirend folytonosságát, és a Tanács viszonyát a többi uniós intézménnyel – tekintettel arra is, hogy Magyarország soros elnöksége egybeesik a 2024-es európai parlamenti választásokon megválasztott új parlament és az új összetételű bizottság mandátumának kezdetével.
Delbos-Corfield készítette az Európai Parlament által 2022 szeptemberében elfogadott jelentést, ami azt mérte fel, hogy a 2018-ban elfogadott Sargentini-jelentéshez képest hogyan változott a magyarországi jogállamiság, demokrácia és alapvető jogok helyzete. Ez alapján indult meg a 7. cikk szerinti eljárás, amely az uniós értékek megsértése miatt jelenleg is zajlik Magyarország ellen.
