Cikkünk frissül!
Lezárta az Európai Bíróság a magyar és a lengyel kormány által megindított jogvitát és kimondták, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabály megfelel az uniós jognak és rendelkezéseit lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmében meg lehet vonni a tagállami támogatásokat.
Az ítéletből kiderült, hogy az Európai Bíróság valamennyi kérdésben elutasította a magyar és a lengyel beadványt. Egyértelműen kimondták, hogy a jogállamiság fogalma kellően pontosan meg van határozva, és egyértelműen rögzítik mibenlétét az uniós és tagállami joganyagok, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlata is. Hozzátették: „ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az Unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet”. Hangsúlyozták azt is, hogy az uniós költségvetés az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a tagállamok közötti szolidaritás elvét az uniós politikák és tevékenységek során átültessék a gyakorlatba, és hogy a szolidaritás elvének az uniós költségvetés révén történő érvényesítése az uniós költségvetésben szereplő közös források felelős felhasználásával kapcsolatban kialakult kölcsönös bizalmon alapul. Elutasították azt a magyar és lengyel érvelést is, mely szerint hetes cikk szerinti eljárással párhuzamos jogintézmény jön létre, mert „az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is egyértelműen különböző.”
Az Európai Bíróság ítéletével szemben fellebbezésnek helye nincs, a rendelkezések kihirdetésüktől fogva érvényesek és végrehajthatók. Az ügy természeténél fogva arra nincs lehetőség, hogy például egy tagállam nem tesz eleget a döntésnek. Az érintett kormánynak ugyanis csak egyetlen lehetősége van, hogy eltűrje a jogállamisági eljárás során hozott döntéseket. Ennek tartalmát az Európai Bizottság eljárása adja meg, amitől a tagállamok csak minősített többséggel térhetnek el. Vagyis bár a tagállamok tanácsának egyetértése szükséges a bizottsági javaslat alkalmazhatóságához, nincs vétójog, a kormányok széles körű támogatását kell elnyerni, ha a szankciókat egy érintett kormány el akarja kerülni.
Márki-Zay: Az új kormány hazahozza a fejenként 600 ezer forintot érő támogatást
Az Európai Unió Bírósága arról döntött, hogy tolvajoknak nem ad pénzt – reagált az ítéletre Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. „A számlát sajnos a magyar polgárok állják, a korrupció megfosztja Magyarországot az európai helyreállítási támogatástól. Ez a hatezer milliárd forint jár a magyaroknak. Orbánt elküldjük, az új kormány pedig hazahozza a fejenként 600 ezer forintot érő támogatást” – írta.
„Minden magyar állampolgárnak súlyos, forintosítható árat kell majd fizetni”
Az Európai Bíróság mai döntése után egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetni – így reagált az ítéletre az ellenzéki összefogás, az Egységben Magyarországért.
A Fidesz végérvényesen elbukta a csatát az Európai Bizottsággal szemben, így kimondható, hogy mostantól az Uniónak joga lesz szankciókkal sújtani a jogállamisági normákat megsértő tagállamokat. Sajnos az nem is lehet kérdés, hogy hazánk esetében élni fog-e az Unió az új lehetőséggel, hiszen az egész mechanizmust azért akarták elfogadni, mert a magyarországi események alapján vált egyértelművé, hogy az EU eddig szinte tehetetlen volt abban esetben, ha egy tagország kormánya gátlás nélkül lopta el az embereket megillető uniós pénteket. Ez Európai Bíróság döntését Magyarország, az orbáni időhúzó politikai kezdeményezéssel kényszerítette ki, ezért egyértelmű, hogy a szankciókat is Magyarországgal, az Orbán-kormánnyal szemben fogják először alkalmazni – írták.
A mai döntés fényében az áprilisi választások tétje még világosabbá vált: amennyiben a Fidesz győz, akkor nem fogunk hozzájutni a magyar embereket, a magyar gazdaságot megillető forrásokhoz. Orbánnak két lehetősége marad és mindkettő súlyos, eurómilliárdokban mérhető kárt okoz majd az országnak. Vagy kilépteti az országot az Unióból, vagy egy újabb szabadságharcnak álcázva a magyar emberekkel fizetteti meg saját jogaik elvesztésének árát. Amennyiben április 3-án az Egységben Magyarországért szövetség győz, akkor néhány hét alatt felszámoljuk a pártállamot, Magyarország az EU teljes jogú tagállama lesz, nem kell az Uniónak saját polgárai védelmében szankciókat alkalmaznia a magyar kormány ellen és minden nekünk járó uniós forrást megkapunk – ígérték.
Fidesz: a gyermekvédelmi törvény miatt
Politikai ítéletet hozott az Unió Bírósága a gyermekvédelmi törvény miatt – így reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. Szerinte a döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. „Az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket. Brüsszel nem tudja annyiban hagyni, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A bürokratikus elit nem akarja elfogadni a magyarok szabad döntését és véleményét” – írta.
Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni – így reagált a Fidesz is. A kormánypárt közleményében „hónapok óta tartó politikai bosszúhadjárat újabb állomásaként” értékelte az ítéletet. „Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt. Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész »jogállamisági dzsihádot«, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – írta a Fidesz.
A kormánypárt szerint Brüsszelben „előre meg volt írva az ítélet Magyarország ellen”, kihirdetését pedig a magyar választásokra időzítették, így akarják a „Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalt” hatalomra segíteni. Hozzátették: a baloldal miniszterelnök-jelöltje megmondta, hogy a baloldal hatalomra kerülése "főnyeremény lenne Brüsszelnek", hiszen a baloldali kormány beengedné az LMBTQ-propagandát az óvodákba és iskolákba is. Április 3-án védjük meg a gyermekeinket, védjük meg Magyarországot! – szólított fel közleményében a Fidesz.
A jogállamisági mechanizmus ügyében nem Magyarországot perelték be, hanem a magyar és a lengyel kormány fordult az Európai Unió Bíróságához, még tavaly tavasszal. Magáról a mechanizmusról még 2020-21 telén döntött az Európa Tanács, Orbán Viktor is megszavazta (azzal, hogy majd bíróságon megtámadja), akkor még nem volt szó a később gyermekvédelminek nevezett törvényről.
„Hatalmas pofon ez Orbán Viktornak”
Hatalmas győzelem ez az uniós értékek megvédésén dolgozóknak – köztük az Európai Parlamentnek –, és hatalmas pofon ez Orbán Viktornak. Ő vereséget szenvedett, de Magyarország győzött – kommentálta az ítéletet Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője. „A mechanizmust azért hoztuk létre – tudom, mert egyedüli magyar EP-képviselőként én is ott ültem a tárgyalóasztalnál –, hogy megvédjük közös, európai értékeinket a közösségünkön belül, hogy az uniós forrásokon ne a markukat tartó oligarchák és a pénzéhes kormányközegiek gazdagodjanak, használjuk hát ezt az eszközt” – áll az EP-képviselő Facebook-bejegyzésében.
Cseh Katalin emlékeztetett: 46 nap múlva, április 3-án Magyarországon választások lesznek, aminek a tétje egyértelmű. Ha Orbán Viktor marad kormányon, akkor a magyar emberek és a magyar gazdaság nem fog tudni hozzájutni az őket megillető forrásokhoz. „Kormányváltás esetén viszont olyan kormány fogja vezetni Magyarországot, amely visszavezeti az országot az európai útra, és amely ellen fel sem merül, hogy használják a jogállamsági mechanizmust” – zárul a bejegyzés.
„Hatalmasat buktak Orbánék, nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét. Elvesztették a pert az Európai Unió Bíróságán. Ez az ítélet most arról szól, hogy az Uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat. Óriási pofon ez Orbánéknak, de április 3-án még ennél is nagyobbat buknak majd, amikor elvesztik a hatalmukat" – így reagált Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
Von der Leyen: A mai ítélet megerősíti, hogy jó úton haladunk
Az Európai Unió Bíróságának szerdán kihirdetett döntése lehetővé teszi, hogy az EU jobban megvédje az uniós költségvetést és az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Von der Leyen a közleményében arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most elemezni fogja az ítélet indoklását és lehetséges hatását a további lépések érdekében. „Az ítéletet figyelembe véve a következő hetekben olyan iránymutatásokat fogunk elfogadni, amelyek egyértelművé teszik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását” – fogalmazott.
Emlékeztetett: korábban ígéretet tett arra, hogy „egyetlen ügy sem vész el”. Ezért az uniós bizottság a rendelet hatálybalépése óta minden tagállamban figyelemmel kíséri a jogállamiság helyzetének alakulását, és bizonyos esetekben már most alapos vizsgálatot folytat. Ha a rendelet feltételei teljesülnek, akkor a testület határozottan fog fellépni – szögezte le. „A mai ítélet megerősíti, hogy jó úton haladunk” – tette hozzá von der Leyen.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke közleményében kijelentette: az uniós bírósági határozat megerősíti az Európai Parlament álláspontját, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését a jogállamiságot sértő nemzeti kormányok visszaéléseivel szemben. Hangsúlyozta: az uniós parlament elvárja az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb alkalmazza a mechanizmust. Az uniós forrásoknak a jogállamiság tiszteletben tartásához kapcsolása nem alku tárgya az Európai Parlament számára – mondta.
A máltai politikus szerint a jogállamiság az uniós szerződések alapját képezi. Ezért alapvető fontosságú, hogy minden tagállam betartsa a szerződéseket, melyeket az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor aláírt. „Az értékek számítanak, a polgároknak pedig joguk van tudni, hogyan használják fel a közös pénzügyi alapokat” – fogalmazott az EP elnöke.
