Változatlanul komoly bírálatok érik Magyarországot a demokrácia hanyatlása miatt, s ennek az uniós tagállamok is hangot adtak. A vitában azonban a magyar kormány visszautasította a vádakat.
Egy vétóval adta meg az alaphangot a magyar kormány az Általános Ügyek Tanácsában, ahol a legtöbbeket érdeklő napirend a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás volt. Előtte azonban az elnökség beterjesztett egy dokumentumot az európai demokratikus ellenállóképesség erősítéséről, amelyből Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azt olvasta ki, hogy ez alkalmas a civil szervezetek és politikai pártok összemosására, ezért jelezte, hogy a magyar kormány nem támogatja. A szlovák kormány is hasonló állásponton volt, aminek következtében 25 tagállam támogatásával fogadták végül el, így viszont nem teljes értékű tanácsi nyilatkozat, hanem „csak” elnökségi következtetés lett belőle.
Ilyen előzmények után következett a magyar jogállamisággal kapcsolatos meghallgatás, immáron nyolcadik alkalommal. De még a napirend tárgyalása előtt Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos azt mondta, hogy nagyon komolyan az aggályaik a magyar jogállamisággal kapcsolatban. – Márciusban jártam Budapesten. Nagyon aggasztó történeteket és tanúvallomásokat hallottam a civil társadalom és a média képviselőitől a működési mozgásterük szűküléséről. Ez elfogadhatatlan. Alapvető értékeinket, az Európai Unió alapító értékeit minden tagállamnak tiszteletben kell tartania – fogalmazott McGrath. Később arról is beszélt, hogy jelenleg körülbelül 18 milliárd euró nem áll rendelkezésre Magyarország számára a jogállamiság megsértése miatt. – Bárcsak másképp lenne. Bárcsak a magyar diákok igénybe vehetnék például az Erasmus-programot, és bárcsak a felsőoktatási intézményeik igénybe vehetnék a Horizont finanszírozást. Tehát készen állunk arra, hogy támogassuk Magyarországot a megfelelésben, de ugyanakkor határozott üzenetet kell küldenem a magyar kormánynak, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk annak biztosítására, hogy a jogállamiságot, az Alapjogi Chartát és a magyar állampolgárok jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák – tette hozzá.
A zárt ajtók mögött számos tagállam bírálta Magyarországot. Sőt, az egyeztetett álláspontoknak köszönhetően még nagyobb súllyal esett latba, hogy például közös felszólalást intéztek a Benelux-országok (Belgium, Hollandia és Luxemburg), vagy az EU két vezető hatalma, Németország és Franciaország. A holland EU-ügyi miniszter már az ülést megelőzően nagyon komolyan bírálta a magyar kormányt. Ez azért is érdekes, mert a kormány vezető ereje annak a Geert Wildersnek a pártja, aki Orbán Viktor jó barátja. Összességében ahogy várható volt, a mostani meghallgatás sem lett fordulópont. Az eljárást nem léptették következő szakaszba, bár a svéd kormány képviselője jelezte, hogy ők hajlandóak ennek a folyamatnak az élére állni. A soron következő dán elnökség pedig bejelentette, hogy ők is napirenden tartják az ügyet és szintén szervezni fognak meghallgatást.
Bóka János később úgy fogalmazott sajtótájékoztatóján, hogy volt olyan hozzászólás is, amely nélkülözte az objektivitást és a függetlenséget is, mert azt mondta az egyik tagállam képviselője, a magyar igazságszolgáltatás függetlensége nincs garantálva. Bóka János viszont emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság éppen azért szabadított fel forrásokat Magyarország számára, mert ezt a területet rendben lévőnek találták. A magyar miniszter reagált arra is, hogy az Európai Bizottság az „átláthatósági” törvény visszavonását kéri a kormánytól: Bóka felhívta a figyelmet, hogy egyéni képviselői indítványról van szó, amit a kormány nem tud visszavonni. Nemcsak az átláthatósági törvény, hanem a gyülekezési törvény módosítása és a Pride esetleges betiltása is szóba került. A miniszter azzal hárította el az erre vonatkozó kérdéseket, hogy a Pride megrendezésére még nem jelentettek be igényt a szervezők, vagyis korai erről bármit is mondani. A tagállamok körében konkrétan felmerült az is, hogy Magyarországtól meg kellene vonni a még elérhető uniós forrásokat, amire buzdították az Európai Bizottságot is.
Az adok-kapok tehát folytatódik. Új elemként talán megemlíthető, hogy a vita során felmerült az is, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna uniós csatlakozását. Ezt a megközelítést azonban Bóka János arra hivatkozva utasította el, hogy a 7-es cikk szerinti eljárásnak semmi köze az uniós bővítéshez, vagy az azzal kapcsolatos magyar állásponthoz.
