„Egy európai fővárosból az Európai Bizottság elnökéhez intézett telefonhívás nem a megfelelő módja egy ilyen léptékű szabályozás végrehajtásának” – mondta Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő arra, hogy miért nem folyik még jogállamisági eljárás Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Sarvamaa szerint „mindannyian tudjuk”, hogy mi történt. „Az október 21–22-i állam- és kormányfői tanácsülés előtt elkészültek a Magyarországnak és Lengyelországnak küldendő értesítő levelek a költségvetési feltételességi eljárások megindításáról. De az utolsó pillanatban, október 20. és 24. között történt valami. Ki a felelős azért, hogy ezen a ponton leállították a Bizottságot?” – tette fel a kérdést, de azt nem árulta el, hogy melyik volt az a főváros, ahonnan felhívták Brüsszelt.
Mindez annak kapcsán hangzott el, hogy az Európai Parlament költségvetési, illetve a költségvetési ellenőrzési bizottsága a jogállamisági mechanizmus megvalósulását vizsgálta. Ezen belül élesen bírálták az Európai Bizottságot, amelynek szerintük nem levelezni kellene a magyar és a lengyel kormánnyal, hanem aktiválni az eljárást.
– Elfogyott a türelmünk. Egy év telt el a szöveg elfogadása óta, és eddig nem történt semmi – mondta Gardiazabal Rubial, aki a téma másik előadója.
Volt persze ellenvélemény is, mégpedig a Fidesz részéről. A magyar kormánypárt EP-képviselői szerint „a rendelet nyilvánvaló célja, hogy lehetőséget teremtsen a Bizottság számára, hogy megvonja a költségvetési forrásokat azon tagállamoktól, amelyek nem felelnek meg az elfogult ideológiai elvárásaiknak. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja kiáll a jogállamisági kondicionalitási rendelet megsemmisítése mellett, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel hatalmával visszaélve politikai, ideológiai alapon zsarolja a tagállamokat” – áll a Magyar Hang brüsszeli tudósítójához eljuttatott közleményükben.
A vitában Deli Andor szólalt fel, aki felszólította a Bizottságot, hogy ne váljon az EP balliberális többségének eszközévé. A fideszes képviselő szerint „a jogállamisági kondicionalitási rendelet jogalap nélküli alkalmazása körüli huzavona a magyar választások befolyásolását fogja jelenteni. Szerinte az Európai Bizottságnak ebben nem szabad részt vennie. Ezzel a véleménnyel azonban a Fidesz kisebbségben maradt.
Petri Sarvamaa a következőképpen összegezte a véleményét: „A lényeg az, hogy ezt a vonatot nem lehet megállítani. Miután a Bíróság februárban dönt a rendelet jogszerűségéről, a Bizottság dolgos emberei végre elővehetik fiókjukból az értesítő leveleket, és postázhatják azokat. Biztos vagyok benne, hogy addigra nagyon megszárad rajtuk a tinta.”
