Az Európai Unió Oroszország „folyamatos katonai tevékenysége” miatt kiképzési misszió indítását fontolgatja ukrán tisztek számára, mivel a Kijev és Moszkva közötti kapcsolatok továbbra is feszültek – jelentette múlt hét végén a német sajtó. Az elsőként a Welt am Sonntag vasárnapi lapban feltűnt elképzelés meglepőnek tűnhet, ám az Európai Bizottság hadügyi téren az elmúlt időszakban tett aktivitását látva már annyira nem váratlan.
Az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv hírportál által is ismertetettek szerint a megkeresés Kijevből érkezett. Andrij Taran védelmi és Dmitro Kuleba külügyminiszter még 2021 júliusában kereste meg az Európai Bizottság külpolitikáért felelős alelnökét, közös levelükben arra kérték Josep Borrellt, hogy létesítsenek egy uniós katonai kiképző programot az ukrán tisztek számára. „Egy katonai misszió kihangsúlyozná a Keleti partnerség kezdeményezés országai iránti elkötelezettséget” – fogalmazott a két ukrán miniszter, akik szerint egy ilyen katonai küldetés „kifejezné az Ukrajnával való szolidaritást, tekintettel Oroszországnak az Ukrajna határain és az illegálisan annektált Krímben folyó katonai tevékenységeire”. (Ukrajna, amely hosszú ideje kéri felvételét a NATO-ba, 2008 óta áll annak előszobájában, többször kérte a szövetséget, hogy gyorsítsák fel az ország csatlakozását, mondván, ez az egyetlen módja annak, hogy véget vessenek az oroszbarát szakadárok elleni harcnak.)
Az ukrán fél indoklása szerint felvetésüknek az elmúlt időszakban – így 2021 áprilisában és szeptemberében – a keleti határzónájukban tapasztalt orosz katonai aktivitás ad okot. Ahogy Kijev azt sem szeretné, ha tovább emelkedne a kelet-ukrajnai konfliktus áldozatainak száma, amely 2014-es kitörése óta 14 ezer ember életét követelte.
A felvetés érdekessége, hogy a még 2009-ben éltre hívott Keleti partnerség programnak eddig nem volt katonai dimenziója. Hogy pontosan hova illeszkedhetne egy ilyen misszió, arról egyelőre semmit nem tudni, ám a Welt am Sonntag szerint már neve is van a dolognak: az EU katonai tanácsadó és kiképző missziója Ukrajnában (EUATM) elnevezés azt feltételezi, hogy valamilyen szinten azért fontolóra vették egy ilyen misszió lehetőségét Brüsszelben. Egy ilyen felvetés ráadásul illeszkedne az uniós vezetők mostanában e téren tett nyilatkozataihoz: Ursula von der Leyen ugyanis nemrég beszélt arról, hogy ideje lenne – ha ténylegesen működne – egy NATO-tól független, közös uniós haderő, amelynek alapját egyébként már lassan másfél évtizede lefektették.
Az Euractiv ugyanakkor megjegyzi, ahhoz, hogy egy ilyen katonai küldetés elindulhasson, ahhoz az uniós tagállamok teljes egyetértésére lenne szükség, erre pedig igen csekély az esély. A portál információi szerint Svédország és Finnország támogatna egy ilyen lépést, ugyanakkor a közép-európai tagállamok megosztottak a kérdésben. Magyarország például a kárpátaljai magyar kisebbséget is sújtó oktatási- és nyelvi jogszabályi huzavonák miatt szinte minden diplomáciai csatornán blokkolta már Ukrajnát, legyen szó a Keleti partnerségről, a NATO- vagy épp az uniós integrációról. De több nyugati tagállam, így Olaszország, Görögország és Ciprus is felléptek már a Moszkvával szembeni „szükségtelennek tartott provokációk” ellen.
Közben hétfőn, ugyancsak a Die Weltben megjelent Ukrajna berlini nagykövetének hasonló jellegű felhívása. Ebben Andrij Melnyik arról beszélt, Ukrajna felszólítja az EU tagállamait és különösen Németországot, hogy a lehető leggyorsabban kezdjék meg ezt a katonai kiképzési missziót.
Orosz reakció egyelőre nem érkezett a felvetésre, de az előzményeket – és a jelenleg zajló, Magyarországot is érintő orosz-ukrán „gázháborút” is – figyelembe véve, sejthető a moszkvai válasz és a borítékolható felháborodás. Oroszország ugyanis már korábban is határozottan tagadta Kijev és nyugati szövetségesei azon állítását, miszerint tavasszal megerősítette csapatait nyugati határán, hogy így törjenek be Ukrajnába.
