Visszalép az orosz gáz hatósági ármaximalizálásának tervétől az Európai Unió vezetősége, a rendkívül magas gáz- és áramárak miatt extra nyereségre szert tevő energiacégek megadóztatása viszont továbbra is része az energiaár-letörő akciócsomag tervezetének – értesült a The Guardian.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szerdán, az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében teszi közzé a villamosenergia-árak emelkedésének kezelésére vonatkozó európai tervet. A lap szerint Az „elektromossági vészhelyzeti eszköz” munkacímen futó szabályozástervezetben sem az orosz, sem az egyéb gázimport ársapkája nem szerepel már.
Az uniós energiaminiszterek még pénteki tanácskozásukon tárgyalták az orosz gázársapka tervét, ezzel az intézkedéssel próbálták volna a gáz és az áram tőzsdei árának száguldását megfékezni. A koncepciót Franciaország és Lengyelország támogatta, Németország már kevésbé volt lelkes, több, az orosz gázszállításnak jobban kitett EU-tagállam pedig heves tiltakozással fogadta. Ausztria és Szlovákia mellett így Magyarország is ellenezte a gázárplafont, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig ki is jelentette, hogy ez valójában nem ársapka, hanem bújtatott szankció lenne, és az orosz gázcsapok teljes elzárásához vezetne.
Nagy vitát hozott a gázra kivetendő ársapka Brüsszelben – Magyarország vétózna, de nem tud
Egyelőre elmaradt a megegyezés az energiaárak kordában tartásának módszereiről.
Az ellenkezés hatására felmerült a javaslat, hogy akkor ne csak az orosz, hanem minden importgázra állapítsanak meg egy ármaximumot, ez az átfogó ársapka még napirenden lehet.
Az orosz gázársapkát végül azért vethették el, mert a fentiek alapján a Bizottságnak kétségei támadtak, hogy elegendő támogatást kapnának az uniós tagállamoktól az általuk preferált megoldáshoz, azaz az orosz gáz korlátozásához. A javaslat végleges verziójában ez persze még változhat.
Ugyanakkor abban konszenzus lehet, hogy támogassák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokból – például megújuló energiaforrásokból vagy nukleáris energiából - származó villamos energia árának korlátozását, és e forrásoknak a kiszolgáltatott háztartások és vállalkozások számára történő visszaforgatását.
Szintén nagy egyetértésben támogathatják az uniós tagállamok az energiaválságból nagy hasznot húzó energiacégek megadóztatását.
A múlt pénteki javaslatok között szerepelt az is, hogy a fosszilis energiacégeket is megterhelnék, és kivetnének rájuk egy úgynevezett szolidaritási díjat. A kiszivárgott dokumentumban a bizottság becslése szerint 2022-re az ötszörösére nő az olaj-, gáz- és szénipari vállalatok nyeresége.
Brüsszeli ársapka lenne a túlélés záloga?
Ma Magyarországon is az a legfontosabb politikai és gazdasági kérdés, hogyan éljük túl a következő két telet.
