Az EU-török kapcsolatok javítását célzó programmal érkezett Ankarában a vezetői szintű uniós delegáció. Azonban nemcsak a lehetséges kedvezményeket, hanem a feltételeket is megfogalmazta a küldöttség.
Igazi hullámvasutazás jellemzi az EU és Törökország kapcsolatát. Óriási volt a barátság, amikor hat év az EU hatmilliárd eurós forrást tett elérhetővé a migráció megállításáért cserébe, aztán a pénz apadásával a törökök jelzésértékűen megnyitották a menekültek előtt a határokat, ami kisebb pánikot okozott Európában. Egy másik színtéren pedig már a hadihajók is megjelentek, amikor a Földközi-tenger keleti medencéjében a törökök mélytengeri próbafúrásokat hajtottak végre, az olaj kitermelésének érdekében. Ezzel azonban megsértették Ciprus és Görögország területi integritását a tenger fenekén. Az EU szankciós intézkedésekről is döntött, aztán a vita kezdett megnyugodni. Olyannyira, hogy két hete az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján már egy újfajta Törökország-politikáról döntöttek a tagállami vezetők.
“Az Európai Unió kész arra, hogy – a közelmúltbeli kedvezőbb dinamikák további erősítése érdekében – fokozatos, arányos és visszafordítható módon megbeszéléseket folytasson Törökországgal az együttműködés több közös érdekű területen történő elmélyítése céljából” - áll a tagállami vezetők közös nyilatkozatában. Itt megjelölték azokat a területeket is, amely kapcsán érdemes lenne alaposabb párbeszédet folytatni. Ide tartozik a vámúnió korszerűsítése, a népegészségügyi kérdések, az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint természetesen a migráció közös kezelése.
“Az EU stratégiai érdeke továbbra is egy stabil és biztonságos környezet a Földközi-tenger keleti térségében és a kölcsönösen előnyös kapcsolat Törökországgal” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, miután Ursula von der Leyen társaságában találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Körvonalazódik a migrációval kapcsolatos együttműködés jövője is – legalábbis európai részről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a hat évvel ezelőtt egyezmény még ma is érvnyes, annak sok pozitív hozadéka volt. Elismeréssel beszélt arról, hogy Törökország jelenleg is mintegy négymillió szíriai menekültnek ad ideiglenes otthont. Von der Leyen kiemelte, a cél az, hogy ezek az emberek előbb-utóbbi biztonságban visszatérhessenek szülőföldjükre. Az új uniós támogatási rendszer arra irányul, hogy segítséget nyújtanak a környező országokban (Törökország mellett például Jordánia és Libanon érintett) menekülttáborokban élő migráns-közösségeknek.
A találkozó során ugyanakkor előkerültek emberi jogi és jogállamisági kérdések is. A Bizottság és a Tanács elnöke egybehangzóan arról beszélt, hogy ezen a téren az EU nem alkuszik, Törökországnak tiszteletben kell tartania azokat az értékeket, amelyeket aláírt például akkor, amikor az Európa Tanácshoz csatlakoztak. (Az Európa Tanácsnak 47 európai ország a tagja, működésének alapját az Emberi Jogok Európai Nyilatkozata képezi.) Von der Leyen és Michel megpróbálta rávenni Erdogan elnököt, hogy gondolja meg magát és ne lépjen ki az Isztambuli Egyezményből.
“Mélységesen aggaszt, hogy Törökország kilépett az Isztambuli Egyezményből, amely a nőket és a gyermekeket védi az erőszakkal szemben, ez most egy nagyon rossz jelzés, amelyet az EU mindig szóvá fog tenni” – mondta Ursula von der Leyen.
A Magyar Hang tudósítója brüsszeli uniós forrásokból úgy értesült, hogy a tárgyalások során EU-delegáció jelezte: a folyamatok előrehaladásának és pozitív kimenetelének feltétele, hogy Törökország változtasson az emberi jogok kezelésével kapcsolatos politikáján. Az EU-török kapcsolatokat júniusban értékelik újra az uniós tagállamok.
