Komoly versenyképességi kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság – állapítja meg az Európai Bizottság nemrégiben publikált országjelentése, amit a Népszava ismertetett részleteiben.
A Bizottság emlékeztet arra, hogy a magyar munkaerő termelékenysége uniós összevetésben az egyik legalacsonyabb; szintje ugyanolyan, mint 15 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a hasonló jövedelmű uniós országok termelékenysége ez idő alatt 10 százalékponttal nőtt – jegyzik meg –, vagyis Magyarország lemaradt a regionális versenyben.
A reáljövedelmek elmúlt években tapasztalt folyamatos növekedése nem a készségek és a termelékenység bővülésének, hanem a foglalkoztatás jelentős növekedésének volt köszönhető. 2025-ben 720 ezerrel több ember dolgozik, mint 15 évvel korábban, ám a munkaerőpiacra újonnan belépők nagy része alacsony képzettségű volt, ami az átlagos termelékenység csökkenését eredményezte – jegyzik meg. A növekedés fellendítéséhez innovációra és magas hozzáadott értékű tevékenységekbe történő beruházásokra lenne szükség.
A termelékenység jövőbeli növekedését azonban hátráltathatja az oktatás gyenge színvonala, a készségek viszonylag alacsony szintje, valamint az üzleti környezet kiszámíthatatlansága – fogalmaznak a brüsszeli bürokraták. Papp Zsolt cikke szerint az országjelentés rámutat: a szakemberhiány továbbra is rontja a növekedési kilátásokat. Az oktatási rendszer nem bocsát ki elegendő magasan képzett munkavállalót ahhoz, hogy kielégítse a növekvő munkaerőpiaci keresletet.
Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az elmúlt évtizedben nem javult, és uniós összevetésben jelenleg az egyik legalacsonyabb – olvasható a jelentésben. Emellett sok magasan képzett magyar elhagyja az országot, mivel a kedvezőtlen üzleti környezet nem vonzza a magas hozzáadott értéket képviselő beruházásokat. E tényezők gátolják a magas hozzáadott értékkel bíró vállalkozások alapítását Magyarországon – mutatnak rá egy újabb okra, hogy miért a magyar gazdaság az egyik legversenyképtelenebb az Unióban.
További okként azonosítják a kiszámíthatatlan üzleti környezet, amit a váratlan szabályozási változások, az állam erős jelenléte a belföldi üzleti tranzakciókban, az ellenséges magatartás bizonyos – különösen külföldi tulajdonú – vállalkozásokkal szemben, valamint a kormányzat korlátozott hatékonysága okoz.
A cikk szerint Magyarország az elmúlt években egyre több alapot (közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, központi banki alapítványokat stb.) hozott létre olyan közfeladatok ellátására, mint az oktatás és a kutatás. Ezek az alapok jelentős állami vagyont és/vagy éves költségvetési finanszírozást kaptak. „Úgy tűnik azonban, hogy hatékony felügyelet és kontroll nélkül működnek” – állapították meg a brüsszeli elemzők. A kuratóriumi tagok kinevezéséhez nem alkalmaznak átlátható és objektív kiválasztási kritériumokat, és nem szükséges a vagyonkezelési tapasztalat igazolása. A kuratóriumi tagoknak emellett jelentős mozgásterük van a beruházási döntések meghozatalakor. Mivel ezek az alapok az államháztartási szektor részét képezik, a vezetés esetleges hibái az államháztartást is befolyásolhatják – utalnak az elemzők a jegybanki alapítványok több száz milliárdos várható kárára, amiért majd az adófizetőknek kell felelniük.
Tovább rontják a magyar gazdaság versenyképességét a tartósan magas magyar energiaárak is. Az országjelentés szerint az energiapiacon tapasztalható alacsony szintű verseny, a bonyolult szabályozások, a magas adók, valamint az elmúlt évtizedben elhalasztott beruházások miatt uniós összevetésben Magyarországon az egyik legmagasabb a vállalkozásokat terhelő energiaár. Emellett a szabályozott alacsony lakossági energiaárak (vagyis a „rezsicsökkentés”) közvetett módon növelik a vállalkozások energiaárait.
A romló versenyképesség hatására növekedésnek indult a szegénység Magyarországon, ami komoly kihívást jelent a szociálpolitika számára.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ban és 2024-ben is az uniós átlag alatt maradt ugyan, de emelkedett. Az iskolai végzettség és a foglalkoztatási státusz fontos szerepet játszik a szegénységi kockázatok alakulásában. A hatások különösen erősen jelentkeznek a fogyatékossággal élők és a romák körében, akik gyakran alacsony iskolai végzettségűek, és alulreprezentáltak a munkaerőpiacon. Egyes jelek szerint az idősek körében is nő a szegénység.
Magyarország családközpontú szakpolitikái ellenére a gyermekek több mint egyötöde, valamint a három- vagy többgyermekes családok 28 százaléka ki van téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. Az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekeinek csaknem 70 százaléka érintett – írja a Népszava.
