A jövő évi áprilisi parlamenti választások előtt a kormány nem vásárolja vissza a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret – jelentette be kérdésre válaszolva Orbán Viktor miniszterelnök a V4-országok és Emmanuel Macron hétfői budapesti csúcstalálkozója utáni közös sajtótájékoztatójukon. Ezt a miniszterelnök a magas inflációval és a nemzetközi pénzügyi hatásokkal indokolta. Eddig arról beszélt, hogy a tranzakció bármelyik pillanatban megtörténhet.
Kifejtette: Magyarország gazdasági teljesítményét és pénzügyi helyzetét a piac méri meg. Az eurózóna „egy igen langyos, kellemes” hely, ahol a stabilitási és növekedési paktum mondja meg, hogy mit kell tenni, „a piac azonban hideg és kegyetlen” – magyarázta. Hozzátette: „nekünk ott kell helytállni”, és a magyar gazdaság értékét és erejét a mindenkori pénzügyi piacokon mérik meg. Orbán Viktor kijelentette: „egyelőre jól állunk”, azonban a költségvetési hiányra figyelni kell.
Ezért egyelőre úgy látja, hogy a reptér visszavásárlását a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni tekintettel a magas inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. „Tehát megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről” – mondta.
Hálásak vagyunk az elnök úrnak, aki fölkínálta az esélyt a V4-eknek, hogy a francia elnökség megkezdése előtt áttekintést adjon a terveiről és a célkitűzéseiről - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: „alaposan és kimerítően” volt szó a migrációról. „Alaposan, kimerítően és szenvedélyesen a jogállam kérdéséről”. Emellett beszéltek a Nyugat-Balkán, illetve az energia kérdéséről, „külön beszéltünk a nukleáris energia kérdéséről, és ennek a bizonyos ETS energiaelszámolási rendszernek a kérdéséről és jövőjéről” – mondta a miniszterelnök.
A Le Monde megkérdezte, hogy a Pegasus-kémszoftverrel lehallgatták az Áder János köztársasági elnök védelmét ellátó Köztársasági Őrezred két vezető tagjának telefonját. Erre Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy Magyarország egy jogállam és a titkosszolgálatok működését is jogállami kereteken belül működnek, szemben az 1990 előtti kommunista rendszerrel.
Azt is mondta, hogy egy politikai zsarolásnak vagyunk áldozatai azzal, hogy addig nem kapjuk meg az európai helyreállítási alap által nyújtott támogatást, amíg nem változtatjuk meg a gyermekvédelmi törvényt és az oktatási törvényt. De szerinte a magyar gazdaság egy jó ideig kibírja az uniós támogatás nélkül, a saját költségvetésének terhére.
Orbán Viktor azt is mondta: Magyarország volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ha kell, akkor fizikai erővel is meg kell védeni a határt, és ezzel nem csak Magyarországot védik, hanem egész Európát. Közölte: „egyetlen jó szót sem kaptunk, sőt a legdurvább támadásokat kellett elszenvednünk”. Miközben védtük Európa határait, „hátba lőttek bennünket rendszeresen Brüsszelből és néhány európai fővárosból” – fogalmazott. Kiemelte: de Magyarország sosem panaszkodott, siránkozott, sértődött meg, hanem tette a dolgát, tudván, hogy nem csak magát védi, hanem Európát is.
Úgy vélte, most, hogy a helyzet megváltozott, ideje valami elszámolást készíteni. Az nem fog menni, hogy a jövőben számos országnak komoly költségeket kell mozgósítania, hogy megvédje magát, a schengeni határt és Európát. Ideje, hogy az Európai Unió mutasson valami szolidaritást – jelentette ki. Azt mondta: „eddig csak mi mutattunk szolidaritást az Európai Unió többi tagállamával és Brüsszellel, ők még velünk nem”. Ideje lenne, hogy tisztességesen elszámoljanak, és az európai védekezés költségeinek arról a részéről, amely egy-egy országra esik, tisztességesen elszámoljanak, és legalább a felét megkapják annak a költségnek, amibe Európa védelme eddig a magyar állampolgároknak került – mondta Orbán Viktor.
Macron: Létkérdés a jogállamiság
Franciaország jószándékáról biztosította a jogállamiság kérdésében a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeit – mondta Emmanuel Macron. „Tisztában vagyok azzal, hogy ez érzékeny kérdés. Ez Európa számára létkérdés, legyen szó akár a jogállamiságról, akár a diszkrimináció elleni küzdelemről” – jelentette ki Macron, hozzátéve, hogy gazdag eszmecserét folytattak erről a témáról, és álláspontja szerint olyan megoldást kell találni, amellyel ki lehet mozdulni a holtpontról.
A migráció kérdéséről a francia elnök elmondta, hogy az Európai Unió számos egymást követő migrációs válsággal volt kénytelen szembenézni, legutóbb a fehérorosz-lengyel határon. A francia államfő leszögezte, hogy a külső határokat meg kell védeni. A januárban kezdődő francia uniós elnökséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy a schengeni övezet szabályainak mélyreható reformokra van szüksége. Említést tett a származási országokba történő kitoloncolásokról is, és aláhúzta, hogy akiknek nincs joguk az EU területén tartózkodni, azokat ki kell toloncolni. Macron leszögezte: Franciaország szándéka az, hogy haladást lehessen elérni ebben az ügyben.
Nagyon remélem, hogy az elkövetkező hónapokban előre tudunk lépni – mondta Emmanuel Macron. Vannak politikai ellentétek, de nagyon fontos, hogy meg tudjuk határozni, hogy nekünk európaiaknak mi mit jelent. Elő se szabad venni azt a kérdést, hogy valaki kilépne az unióból – mondta. Meg kell értenünk és győznünk egymást, csak így tudunk előre haladni – tette hozzá. Beszélt arról, hogy „a jogállamisági kérdés igen érzékeny kérdés”, létfontosságú az EU számára.
Hangsúlyozta, hogy fontos stratégiai cél a hatékonyabb energetiapolitika, és ebben a megújuló energia felhasználása mellett szükség van hosszú távon is az atomenergiára.
Macron kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy Budapesten több ellenzéki politikussal találkozott, és vannak olyan politikai kérdések, amelyekben nem értenek egyet Orbánnal, de ezt sosem rejtette véka alá. Ugyanakkor kijelentette: ő sosem kampányolt külföldön és most sem teszi ezt. Az elnök úr és köztem szoktak lenni komoly és éles viták, amelyeket én azonban szeretek – mondta Orbán Viktor és hozzátette: egy vita csak akkor rossz, ha nincs benne minőség. Magyarországon a francia elnököknek mindig is nagy volt a tisztelet. Kiemelte: ezért megtiszteli Macront és Franciaországot azzal, hogy nem kíván a francia belpolitikára semmilyen megjegyzést tenni.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Balkán egy geopolitikailag fontos stratégiai terület, és meg kell oldani azt a problémát, hogy az érintett országokban egyre erősebb Oroszország és Kína befolyása.
Andrej Babis arról beszélt, hogy vannak olyan nézetek, amelyek korábban nem voltak elfogadhatók, most viszont több tagállam is beállt mögé – utalva itt a migrációra és a Frontexre. Ezen a héten például hét tagállam kérte, hogy tárgyalják újra a migrációs politikát – tette hozzá, és kijelentette: 2015-ben Orbán Viktor egyedül mondta ezt.
Emmanuel Macron délután ellenzéki vezetőkkel is egy órás tárgyalást folytatott, ahol a korrupcióról és a jogállamiságról is beszéltek. Azt mondta, hogy be fogják vezetni a jogállamisági mechanizmust a januárban kezdődő francia EU-elnökség alatt.
