Magyar vétó miatt nincs uniós állásfoglalás Izrael és Palesztina konfliktusában

Magyar vétó miatt nincs uniós állásfoglalás Izrael és Palesztina konfliktusában

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021. április 12-én Százhalombattán, a Novochem Kft. raktárkomplexumának átadásán (Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyedül a magyar kormány blokkolta azt a közösnek szánt uniós álláspontot, amelyben az EU egységesen véleményt mondott volna az izraeli-palesztin konfliktus ügyében.

Az EU külügyi főképviselője rendkívüli videokonferenciát hívott össze kedden délutánra, amelyen a 27 tagállam közül 26 támogatta az állásfoglalást, Magyarország nem – erről maga Josep Borrell számolt be az ülés után. És mivel a külpolitikát érintő kérdésekben csak egyhangúan lehet döntést hozni, az egységes fellépés ezúttal elmaradt. Csakúgy, mint néhány hete, amikor a hongkongi ellenzékiek vegzálása miatt Kínát, a Navalnij-ügy kapcsán pedig Oroszországot nem tudta az EU elítélni – a magyar vétó miatt.

Az Izrael és Palesztina között kirobban fegyveres konfliktusban eddig több mint 200 palesztin, közöttük 61 gyermek halt meg, míg a Hamasz rakétái 10 izraelit, közöttük két gyermeket öltek meg. Josep Borrell külügyi főképviselő szavaiból az derült ki, hogy a maradék 26 ország egyetértett azzal, hogy elítélik a Hamasz és más terrorista csoportok rakétatámadásait Izrael területén. Ugyanakkor teljes mértékben támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, viszont felszólítják a zsidó államot, hogy arányosan és a nemzetközi humanitárius törvények alapján járjon el.

Arról is beszélt a főképviselő, hogy azonnali tűzszünetre és békés, politikai megoldásra van szükség – vélhetően ezek is szerepelte volna a közös nyilatkozatban. A vétó kapcsán Josep Borrell nem nagyon találta a szavakat. – Őszintén szólva nem tudom megérteni, hogy egy ország hogyan nem tud egyetérteni ezzel az állásfoglalással. De emlékeztettem kollégáimat arra, hogy a külügyminiszterek tanácsa felelős a közös kül- és biztonságpolitika kialakításáért. És ez nem valamiféle szeszély, hanem az EU-szerződésekből származó megbízás, amely szerint minden tagállam lojálisan hozzájárul a közös politikához – mondta sajtótájékoztatóján.

Az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán egyébként az uniós tagállamok is megosztottak, attól függően, hogy milyen viszont ápolnak Izraellel. Ez azonban a jelek szerint más államokat nem befolyásolt volna abban, hogy jóváhagyják a közös nyilatkozatot.