Magyarország egyedüliként nem szavazta meg az EU ukrán kiképző misszióját

Szijjártó Péter a külügyek tanácsának ülésén (Forrás: Szijjártó Péter/Facebook)

Magyarország egyedüliként nem szavazta meg az Európai Unió új kiképzőmisszióját, amelynek lényege, hogy az ukrán hadsereg tagjainak uniós országokból érkező kiképzők nyújtanak segítséget – ezt Szijjártó Péter jelentette be a Külügyek Tanácsának ülése után. Elmondása szerint hazánk a „konstruktív tartózkodás” lehetőségével élt, vagyis nem gátolta meg a többieket a program elindításában, de a kormány nem is tekinti ezt magára nézve kötelezőnek. – Nem veszünk részt a kiképzőmisszióban, nem küldünk kiképzőket és nem is járulunk hozzá a működés költségeihez pénzügyi forrásokkal – sorolta a külügyminiszter. Azt pedig esetenként fogják mérlegelni, hogy a többi ország részvételéhez szükséges csapatok és szállítmányok miként mozoghatnak majd Magyarország területén.

A külügyminiszter bejelentette azt is, hogy döntés született újabb 500 millió euró felszabadítására az úgynevezett Európai Békekeretből. Ez már a hatodik ilyen határozat, így összesen már 3 milliárd eurót fordított az Európai Unió arra, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító tagországok költségeit részben fedezzék. – Most Magyarország is még hozzájárult ehhez a forrásbiztosításhoz, de jeleztem, nem tudom garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz – fogalmazott Szijjártó Péter, kiemelve, hogy ez a keret több más fontos célra is tartalmaz pénzügyi előirányzatokat, amelyek a délről érkező kihívások kezeléséhez szükségesek, így a kontinens nagy bajba kerülhet, ha ezekre nem jut pénz.

Szijjártó Péter elmondása szerint egyébként a tanácsülésen „meglehetősen harcias” volt a hangulat, a béke szó a felszólalásáig nem hangzott el. Márpedig az elmúlt időszak eszkalációról szóló hírei egyre inkább megerősítik annak az igényét, hogy minél többen végre a békéről beszéljenek. Kitért arra is, hogy ha a kommunikációs csatornákat Oroszország irányába elzárjuk, akkor még a reményét is elvesszük a békének.

Beszélt arról is, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás „döbbenetes terrorcselekmény” volt, ezért világossá kellene tenni, hogy az EU terrortámadásnak tekintene egy szabotázsakciót a Török Áramlat ellen.

Az ülésen téma volt Kína és az EU kapcsolata is. Szijjártó Péter szerint eddig az orosz-EU együttműködés volt az európai működés fontos alappillére, az olcsó energia és a modern technológia társítása miatt. Most azonban – fogalmazott – az EU nem engedheti meg, hogy hülyének nézzék és a Kínával való kereskedelmi kapcsolatokat elvágják, mert a két gazdaság összenőtt. – Racionális, pragmatikus, célszerű, kölcsönös tiszteletre és kölcsönös előnyökre alapuló kapcsolatok – Szijjártó szerint erre van szükség Kínával kapcsolatban.

A külügyminiszter egy kérdésre azt is elmondta, hogy a magyar kormány azért szavazta meg eddig valamennyi Oroszországgal szembeni szankciót, mert a legnegatívabb intézkedésekre mentesítést kapott az ország.