Sürgősséggel napirendre vette a globális adómegállapodást fenyegető nemzeti vétó ügyét csütörtökön az Európai Parlament, miután Magyarország a múlt héten kijelentette: nem támogatja a leggazdagabb cégeket terhelő új, globális adónemet – számolt be róla az MTI.
Az ülésen Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja hangsúlyozta, az Európai Bizottság olyan irányelv-javaslatot próbált kidolgozni, amely minden tagország számára megfelelő, ugyanakkor egyetlen tagállam, Magyarország, az utolsó percben nem volt hajlandó ezt támogatni. Hozzátette, a magyar kormány az ukrajnai háború gazdasági hatásaira hivatkozott, amikor úgy döntött, hogy nem fogadja el a javaslatot. A biztos rámutatott, az Ukrajnában zajló háború minden európai uniós tagállamra hatással van, éppen ezért lenne szükség olyan intézkedésekre, amelyek bevételt termelnek az EU számára, hogy megvédjük a polgárokat a háború hatásival szemben. „A 15 százalékos társasági adókulcs bevezetése hatalmas hasznot jelentene, miért fosztanánk ettől meg magunkat?” – tette fel a kérdést Gentiloni.
A kezdeményezés megfelel az OECD keretein belül elfogadott javaslatnak is, amellyel egyébként 140 ország ért egyet. A HVG-n megjelent EUrológus cikke szerint a cél az lenne, hogy megszűnjenek az adóparadicsomok, amelyek révén a multik el tudják kerülni az adófizetést, vagy lényegesen alacsonyabb terheket vállalnának. Ráadásul a javaslat elfogadása éves szinten 48 milliárd euró bevételt jelentene az Uniónak.
Az Európai Parlament ülésén felszólalt Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője és elmondta: az, ha egy tagállam él az uniós szerződésekben foglalt jogával, hogy megállítson egy folyamatot, ami meggyőződése szerint árt Európának, akkor lehet, hogy érdemes elgondolkozni azon, miért teszi. „Ne legyünk önmagunk ellenségei, háború dúl, most a kármentéssel kellene elsősorban foglalkozni újabb terhek kirovása helyett” – hangsúlyozta.
A francia elnökség képviseletében Clément Beaune, Párizs Európa-ügyi államtitkára elmondta, a magyar vétó ellenére az uniós alapszerződések lehetőséget adnak arra, hogy meghatározott kérdésekben a tagállamok bizonyos köre úgynevezett megerősített együttműködés keretében kötelezettséget vállaljon magára nézve. Így a globális minimumadó bevezetését elhatározhatja 26 tagállam, kihagyva ebből hazánkat.
