Már zajlik a nemzeti helyreállítási tervek értékelése Brüsszelben, amelynek eredményeként egy-két hónapon belül megkezdődhetnek a kifizetések. Magyarország az utolsó pillanatban módosította elképzeléseit és ezzel lényegesen csökkentette a számára elérhető forrásokat.
A magyar kormány nemcsak 3300 milliárd forintos uniós pénzről mondott le Brüsszelben, hanem 3300 milliárd forint értékű fejlesztésről is. Az uniós helyreállítási alapból összesen 5800 milliárd forint illeti Magyarországot: 2500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig kedvezményes hitel. A magyar álláspont az, hogy nincs szükség az ország eladósítására, ezért nem tartottunk igényt a 3300 milliárdos hitelre.
Azt hozzá kell tenni, hogy ez olyan pénz, amit csak 2027-ben kell elkezdeni visszafizetni és mivel az EU veszi fel, a létező legkedvezőbb adósi besorolásban, ezért a mostani számítások szerint kevesebb pénzt kell majd törleszteni, mint amennyi maga a hitel összege. Egyrészt azért, mert negatív kamattal lehet számolni, másrészt azért, mert az EU meghatározott ütemterv szerint növelni fogja saját bevételeit, az új pénzt pedig a hitel kiváltására kell fordítani.
Gulyás szerint az Európai Bizottság nem dobta vissza a kormány helyreállítási tervét
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „baráti” hangulatú volt az egyeztetés az Európai Bizottság vezetőivel.
Az eretileg tervezett 5800 milliárd forintos magyar nemzeti tervnek voltak olyan részei, amelyekre vonatkozóan az Európai Bizottság informálisan jelezte: aggályosnak tartja és nem biztos, hogy elfogadásra javasolja a tagállamok számára. Ajánlás nélkül ugyanis semmiféle pénz nincs.
A legtöbbször hallható kifogás az egyetemek alapítványi kiszervezése volt, pontosabban az a hátrányos megkülönböztetés, hogy csak az alapítványi formában működő felsőoktatási intézmények kaphatnak majd az EU-s kutatás-fejlesztési, modernizálási forrásokból. A megoldás az lett, hogy az egyetemek megújítására szánt 1191 milliárd forintot egyszerűen kivették a végleges nemzeti tervből. De lehet sorolni a többi „veszteséget”: százmilliárdos tételeknek mondott búcsút a kormány a vidékfejlesztés, az egészségügy, a vízgazdálkozás, a fenntartható zöld közlekedés és a köznevelési fejlesztések terén.
A helyreállítási alap forrásainak felhasználása nagyon szigorú keretek között zajlik. A terveket eleve meghatározott célok teljesülését vállalva kellett elkészíteni, amelyek a környezetvédelem és a digitalizáció szempontjait tartalmazták. Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa úgy fogalmazott, hogy „a terveknek el kell magyarázniuk, hogy a munkahelyteremtést és a gazdasági és szociális ellenállóképesség javítását hogyan fogja erősíteni a terv, és hogyan járul hozzá az európai szociális pillérhez”.
Karácsony Gergely ismertette a MÖSZ hatezermilliárdos fejlesztési tervét
Az önkormányzati szövetség – lengyel mintára – az uniós csomag harminc százalékát szeretné elkölteni a helyhatóságok egyetértésével.
A magyar tervek nagy része már ezen az akadályon elbukott. A maradék, egyáltalán nem csekély összeg felhasználását is ellenőrizni fogják. Egyrészt ott van a jogállamisági feltételrendszer, amely érvényes a helyreállítási pénzekre is, nem csak a hétéves költségvetés forrásaira. Másrészt bejelentkezett az Európai Parlament is, hogy ők is szeretnének sokkal szorosabban „bekapcsolódni” az ellenőrzésbe.
Erről hét elején tartottak egy vitát, amelyet sürgősséggel vettek fel a plenáris ülés napirendjére. Már csak azért is szeretnének a pénzek elköltésére rálátni, mert – ahogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője fogalmazott – az EP az egyetlen legitim, választott testület az EU-ban. Hasonlóan érvelt a zöldek részéről Philippe Lamberts frakcióvezető, aki szerint a nemzeti terveknek demokratikus támogatást kell kapniuk és ezt az Európai Parlament tudja megadni. Egyedül a szélsőjobboldalnak nem tetszett a javaslat. Jörg Meuthen német EP-képviselő azt mondta, hogy a pénzekhez való hozzájutás előfeltételei a nemzeti reformok, ahhoz pedig semmi köze az Európai Uniónak. Szerinte az Európai Bizottság szégyentelenül kihasználja a pandémiát és a centralizmus felé viszi az EU-t.
Az Európai Parlament azt szeretné, hogy minden lényeges dokumentumot megkapjon a nemzeti tervekről és hogy legalább kéthavonta beszámoljanak az illetékes parlamenti bizottság előtt a tervek megvalósításáról az Európai Bizottság tisztviselői.
A munka a következő hetekben már jelentősen felgyorsul. Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter bejelentette, hogy az uniós pénzügyminiszterek júniusi ülésén már dönteni fognak az első nemzeti tervek jóváhagyásáról, s ezt követően rövid időn belül megkezdődhetnek a kifizetések. Akár Magyarország is ott lehet azok között, akik zöld utat kapnak, ha a terv részleteiben is elnyeri az Európai Bizottság ajánlását. Első részletként a tagállamok az őket megillető összeg 13 százalékát kapják meg. Magyarország esetében ez 325 milliárd forint. A 754 milliárd helyett.
Azonban ha a mindenkori magyar kormány mégis meggondolná magát, a hitelkeret 2023 végéig nyitva lesz.
