Már zajlik a nemzeti helyreállítási tervek értékelése Brüsszelben, amelynek eredményeként egy-két hónapon belül megkezdődhetnek a kifizetések. Magyarország az utolsó pillanatban módosította elképzeléseit és ezzel lényegesen csökkentette a számára elérhető forrásokat.
A magyar kormány nemcsak 3300 milliárd forintos uniós pénzről mondott le Brüsszelben, hanem 3300 milliárd forint értékű fejlesztésről is. Az uniós helyreállítási alapból összesen 5800 milliárd forint illeti Magyarországot: 2500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig kedvezményes hitel. A magyar álláspont az, hogy nincs szükség az ország eladósítására, ezért nem tartottunk igényt a 3300 milliárdos hitelre.
Azt hozzá kell tenni, hogy ez olyan pénz, amit csak 2027-ben kell elkezdeni visszafizetni és mivel az EU veszi fel, a létező legkedvezőbb adósi besorolásban, ezért a mostani számítások szerint kevesebb pénzt kell majd törleszteni, mint amennyi maga a hitel összege. Egyrészt azért, mert negatív kamattal lehet számolni, másrészt azért, mert az EU meghatározott ütemterv szerint növelni fogja saját bevételeit, az új pénzt pedig a hitel kiváltására kell fordítani.
Az eretileg tervezett 5800 milliárd forintos magyar nemzeti tervnek voltak olyan részei, amelyekre vonatkozóan az Európai Bizottság informálisan jelezte: aggályosnak tartja és nem biztos, hogy elfogadásra javasolja a tagállamok számára. Ajánlás nélkül ugyanis semmiféle pénz nincs.
A legtöbbször hallható kifogás az egyetemek alapítványi kiszervezése volt, pontosabban az a hátrányos megkülönböztetés, hogy csak az alapítványi formában működő felsőoktatási intézmények kaphatnak majd az EU-s kutatás-fejlesztési, modernizálási forrásokból. A megoldás az lett, hogy az egyetemek megújítására szánt 1191 milliárd forintot egyszerűen kivették a végleges nemzeti tervből. De lehet sorolni a többi „veszteséget”: százmilliárdos tételeknek mondott búcsút a kormány a vidékfejlesztés, az egészségügy, a vízgazdálkozás, a fenntartható zöld közlekedés és a köznevelési fejlesztések terén.
A helyreállítási alap forrásainak felhasználása nagyon szigorú keretek között zajlik. A terveket eleve meghatározott célok teljesülését vállalva kellett elkészíteni, amelyek a környezetvédelem és a digitalizáció szempontjait tartalmazták. Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa úgy fogalmazott, hogy „a terveknek el kell magyarázniuk, hogy a munkahelyteremtést és a gazdasági és szociális ellenállóképesség javítását hogyan fogja erősíteni a terv, és hogyan járul hozzá az európai szociális pillérhez”.
A magyar tervek nagy része már ezen az akadályon elbukott. A maradék, egyáltalán nem csekély összeg felhasználását is ellenőrizni fogják. Egyrészt ott van a jogállamisági feltételrendszer, amely érvényes a helyreállítási pénzekre is, nem csak a hétéves költségvetés forrásaira. Másrészt bejelentkezett az Európai Parlament is, hogy ők is szeretnének sokkal szorosabban „bekapcsolódni” az ellenőrzésbe.
Erről hét elején tartottak egy vitát, amelyet sürgősséggel vettek fel a plenáris ülés napirendjére. Már csak azért is szeretnének a pénzek elköltésére rálátni, mert – ahogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője fogalmazott – az EP az egyetlen legitim, választott testület az EU-ban. Hasonlóan érvelt a zöldek részéről Philippe Lamberts frakcióvezető, aki szerint a nemzeti terveknek demokratikus támogatást kell kapniuk és ezt az Európai Parlament tudja megadni. Egyedül a szélsőjobboldalnak nem tetszett a javaslat. Jörg Meuthen német EP-képviselő azt mondta, hogy a pénzekhez való hozzájutás előfeltételei a nemzeti reformok, ahhoz pedig semmi köze az Európai Uniónak. Szerinte az Európai Bizottság szégyentelenül kihasználja a pandémiát és a centralizmus felé viszi az EU-t.
Az Európai Parlament azt szeretné, hogy minden lényeges dokumentumot megkapjon a nemzeti tervekről és hogy legalább kéthavonta beszámoljanak az illetékes parlamenti bizottság előtt a tervek megvalósításáról az Európai Bizottság tisztviselői.
A munka a következő hetekben már jelentősen felgyorsul. Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter bejelentette, hogy az uniós pénzügyminiszterek júniusi ülésén már dönteni fognak az első nemzeti tervek jóváhagyásáról, s ezt követően rövid időn belül megkezdődhetnek a kifizetések. Akár Magyarország is ott lehet azok között, akik zöld utat kapnak, ha a terv részleteiben is elnyeri az Európai Bizottság ajánlását. Első részletként a tagállamok az őket megillető összeg 13 százalékát kapják meg. Magyarország esetében ez 325 milliárd forint. A 754 milliárd helyett.
Azonban ha a mindenkori magyar kormány mégis meggondolná magát, a hitelkeret 2023 végéig nyitva lesz.
