Bár korábban kétséges volt, hogy valóban keresztbe fekszik-e az unió 1074 milliárd eurós hétéves költségvetésének és a 750 milliárd eurós helyreállítási alapnak hazánk, hétfő délelőtt kiderült, Orbán Viktor valóban elmegy a falig, és vétót jelent be. A Portfólió a Reuterst idézve ír arról, hogy Kovács Zoltán a hírügynökség kérdésére elismerte, ha nem vizsgálják felül a jogállamisági feltételrendszert, akkor Magyarország a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot is megvétózza.
A vétót már előrejelezte Varga Judit igazságügyi miniszter ma reggeli Facebook-posztja, amelyben hosszan sorolja, hogy miért nem lehet megfélemlíteni Magyarországot, és miért álságos a jogállamisági kitételek uniós megkövetelése.
Hétfő délután ülnek össze az uniós tagállamok brüsszeli nagykövetei, hogy előkészítsék az EU-s ügyekért felelős miniszterek másnapi, azaz keddi tanácsülését. Csütörtökön már az Európai Tanács tárgyalása következik. Mindhárom tanácskozás egyik sarkalatos témája a közösség 1074 milliárd eurós hétéves költségvetése és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez utóbbi célja a koronavírus-válság miatt bajba került államok megsegítése.
A megbeszélések normál esetben is igen nagy vitákat szoktak hozni, idén azonban a minden korábbinál nagyobb perpatvarra lehet számítani, mert a lengyel és magyar küldöttség már korábban jelezte, hogy a jogállamiságra vonatkozó kritériumok miatt nem támogatják az előterjesztést.
Az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek hosszas viták után sikerült megállapodni abban, hogy a jogállamiságra vonatkozó kitételek miként kerüljenek be a fenti két csomagba.
Úgy tűnik, a magyar kormány számára még az Európai Parlament által elképzelt igen szigorú kritériumrendszernél sokkal enyhébb változat sem tetszik, ezért döntött Orbán Viktor a vétó mellett.
A jogállamiságra vontakozó rendelet a magyar vétótól függetlenül érvénybe lép majd január elsejétől, mert ez esetben nincs szükség a tagállamok egyhangú támogatására.
A helyreállítási alap esetében sor kerülhet a kormányközi megállapodásokra, azaz nem az unió egésze, hanem az egyes tagállamok egyeznek meg az alapról. Ez esetben Magyarország elesik a koronavírus-válság okozta károk enyhítésére nekünk járó 16 milliárd eurótól (hozzávetőlegesen 5500 milliárd forint).
A hétéves költségvetés ügye pedig továbbra is a levegőben lóghat, hiszen ez eseteben is egyhangú támogatásra van szükség, és az előzetes hírek szerint az Európai Parlament és több északi tagállam nem fog belemenni a jogállamiságra vonatkozó normák enyhítésébe. Ugyanakkor biztosnak mondható, hogy igen intenzív tárgyalások indulnak majd a háttérben, hogy sikerüljön közös nevezőre jutni a kérdésben
Nagy kérdés, hogy miután a magyar gazdaságnak égető szüksége lenne az uniós támogatásokra a válság kárainak elhárítására, és mert hatalmas nemzetközi felháborodás középpontjába kerülhet az ország, valóban véglegesen megvétózza-e a Orbán a költségvetést, vagy jobb belátásra bírható.
Lengyel nem
Lengyelország nem egyezik bele a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetés elfogadásába, amennyiben az Európai Unió ennek kapcsán megsérti az alapszerződéseket, és nem tartja be az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott zárókövetkeztetéseket – erősítette meg Dworczyk az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak az esetleges lengyel vétót firtató kérdésére válaszolva Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője.
Az MTI beszámolója szerint felidézte: a költségvetés kapcsán az uniós csúcson „nagyon pontosan meghatározták a működési elveket és a teendőket”, ám jelenleg próbálkozások történnek „nemcsak az alapszerződések, hanem a júliusi megállapodás megsértésére is” egyes tagállamok részéről, amelyek a csúcstalálkozón elért kompromisszumot szeretnék érvényteleníteni. Dworczyk szerint az uniós források jogállamisághoz kötése „teljes mértékben az uniós hivatalnokok és politikusok önkényén alapulna”, egyes országokat ezáltal hátrányos, másokat pedig előnyös helyzetbe hozhatnának. „Semmiképpen sem egyezünk bele az alapszerződés megsértésébe és az EU-n belüli zsarolásba sem” – szögezte le Dworczyk, hozzátéve: Varsó arra fog törekedni, hogy az EU partnerségen alapuljon, valamint arra, hogy a tagállamok "alanyi módon viszonyuljanak egymáshoz".
Az uniós költségvetés kapcsán hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök is állást foglalt. Az EU-ban „a pacta sunt servanda” (a megállapodásokat teljesíteni kell) elve kötelez, vagyis semmilyen reform, sem az EU működési elvei vagy politikái nem léphetik át az alapszerződésekben rögzített szabályok kereteit” – fogalmazott az államfő a lengyel diplomácia napja alkalmából írt nyílt levelében.
