A nap vége felé egyre izgatottabban várta mindenki, vajon a kétnaposra tervezett brüsszeli csúcs végén születik érdemi döntés az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, illetve a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozni kívánó mentőcsomagról – azaz nagyjából 1820 milliárd euróról.
Nos, az amerikai politikai magazin, az eseményt percről percre követő Politico brüsszeli irodájának uniós diplomáciai értesülései szerint az esti vacsora után nem nyújtják el hajnalig a további tárgyalásokat, hanem a felek vasárnap is folytatják, azaz még egy napot ráhúzva ez a csúcs immár három napos lesz majd.
Nap folyamán, ahogy arról lapunk is beszámolt, az egyik sarkallatos pont volt Orbán Viktor és magyar kormány által már a csúcs előtt belebegtetett jogállamiság kérdéséhez kötött uniós források témája, azaz, hogy a források kifizetését még csak véletlenül se kössék ilyen kritériumokhoz a következő hétéves uniós költségvetésben. Ezt jól illusztrálta, hogy Magyarország – miként a Politico jelezte – mindent kihúzott a tervezet szövegéből, ami az uniós költéseket a jogállamiság tiszteletben tartásához kötné. Ezt a hozzáállást erősítette meg aztán később Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy Twitter-bejegyzésében szintén leszögezte: semmiféle politikai előfeltételt nem lehet állítani a pénzek elosztásával és költésével szemben.
Beszámolók szerint a téma a késő esti vacsorán is téma volt. A Politico szerint azonban Charles Michel úgy taktikázhat, hogy az által beterjesztett jogállamisági kitételt és mechanizmust egyszerű többséggel át tudja majd nyomni az unió legfelső szervén, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácson. Ahogy az amerikai lap is írja, több tagállam is kifejezetten feszült amiatt, hogy az uniós források olyan tagállamokban is ömölhetnek, amelyek egyre kevésbé veszik figyelembe és tartják be a demokrácia és a jogállamiság alapvetéseit. Hollandia például Michel verziójánál is keményebb feltételeket szeretne.
Hogy vasárnap mi várható, egyelőre nem tudni. Emmanuel Macron francia elnök például a fukar négyeknek nevezett országokkal (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) tartott nem túl sikeres találkozó után – diplomáciai források szerint – már szombat este azt kérte, menjenek haza Párizsba. Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerint rendkívül intenzív napon vannak túl. Erről beszélt Sebastian Kurz osztrák kancellár is. Mindkét politikus úgy látja, vannak közös pontok, és ezért bizakodnak egy megfelelő megállapodásban.
Uniós tagállami vezetők szankciókat helyeztek kilátásba a líbiai konfliktusba beavatkozó külföldi erőkkel szemben
Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton közös nyilatkozatban közölték, hogy szankciókat helyeznek kilátásba a líbiai fegyverembargót megszegő külföldi erőkkel szemben. A három tagállam MTI által is idézett vezetője az EU-csúcson határozott az állásfoglalás aláírásáról. „Felszólítunk minden külföldi felet, hogy hagyjon fel a líbiai konfliktusba való beavatkozással, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ENSZ-határozat alapján bevezetett fegyverembargót a földön, a levegőben és a vizeken is” - olvasható a nyilatkozatban.
A vezetők hozzátették, hogy amennyiben a beavatkozás folytatódna, számítanak Josep Borrell uniós külügyi főképviselő javaslatára a probléma megoldásához. A politikusok továbbá komoly aggodalmuknak adtak hangot a fokozódó feszültségek miatt Líbiában, a konfliktus szereplőit pedig a harcok azonnali beszüntetésére, valamint a katonai előkészületek leállítására szólították fel az ország egész területén. Franciaország előzőleg többször is figyelmeztette Törökországot, hogy „veszélyes játékot űz” Líbiában, mivel nem tartja be a 2011-ben bevezetett fegyverszállítási tilalmat, amelyet uniós tengeri művelet is ellenőriz. A török vezetés viszont az Egyesült Arab Emírségeket vádolja azzal, hogy Halifa Haftár lázadó hadúr csapatait látja el fegyverrel.
Csütörtökön Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kelet-líbiai törzsi vezetőkkel folytatott megbeszélésén bejelentette, hogy Kairó nem marad tétlen, amennyiben az egyiptomi, a líbiai, illetve a térségbeli arab biztonsági érdekeket fenyegetés érné. Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után süllyedt káoszba. Törökország a Tripoli székhelyű, nemzetközileg elismert egységkormánynak nyújt katonai támogatást, amely a közelmúltban lehetővé tette, hogy megváltozzon a hatalmi erőegyensúly az észak-afrikai országban. Ennek következtében az ország déli és keleti felét uraló Halífa Haftar tábornok 14 hónapon át tartó offenzívája Tripoli ellen összeomlott, és a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kormány hadserege erőfölénybe került a hadúr csapataival szemben. A tobruki központú parlamentre támaszkodó Haftar tábornok Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi.
