Megegyeztek az EU-s költségvetésről – sorosozás a magyar válasz
Orbán Viktor megérkezik az uniós csúcsra 2020. július 20-án

Múlt héten a jogállamisági feltételekről, kedden pedig a költségvetés belső szerkezetéről is megegyeztek az uniós tagállamok a Európai Parlamenttel. A két delegáció tíz héten keresztül tárgyalt a következő hétéves költségvetés részleteiről, mielőtt megszületett az alku. Azt lehet mondani, hogy a jogállamiság tekintetében a tagállamok engedtek többet a parlamentnek, most pedig az EP-nek volt szüksége nagyobb kompromisszumkészségre. Mikor körülbelül másfél évvel ezelőtt – természetesen még messze a koronavírus-járvány és hatásai előtt – a költségvetés tervezése elkezdődött, akkor tudható volt, hogy a tagállamok 1 milliárd euró közötti összeget fognak vállalni befizetésként, de az EP akkor még ennek legalább dupláját tartotta volna szükségesnek ahhoz, hogy a fontos programokat megfelelően finanszírozni lehessen.

Az uniós kormányfők idén júliusban egyeztek meg a költségvetés részleteiről, itt a főösszeget 1.074 milliárd euróban határozták meg. Ehhez képest ez az összeg 16 milliárd euróval fog változni, ebből 2,5 milliárd euró átcsoportosítás. A maradék összeg sem új befizetés, hanem javarészt a cégekre kivetett bírságot jelenti, amelyet eddig a tagállamok kaptak meg, oly módon, hogy ennyivel kellett csökkenteni a befizetéseiket. Mostantól ez a pénz marad a közös kasszában.

Orbán a jogállami meccset elbukta, de az EU pénzügyein még bosszút állhat
Arató László

Orbán a jogállami meccset elbukta, de az EU pénzügyein még bosszút állhat

A magyar miniszterelnök a nyáron megszavazta a pénzügyi alkut, most meg kirúgták alóla a sámlit.

Az alku lényege, hogy az így felszabadított összegeket az EP számára kiemelt programokra fordítják, mint például az Erasmus+, kutatás-fejlesztés, egészségvédelmi programok. Arról is megegyeztek, hogy egy jogilag kötelező érvényű programot kell kidolgozni a saját bevételek növelése érdekében – ez egy régi elképzelés az EU-n belül.

Mindezzel teljessé vált a csomag: a jogállamisági feltételrendszer és a következő hét éves költségvetés, illetve a 750 millió eurós helyreállítási alap egyként kezelendő, amelyet a tagállamok és a parlament tárgyalóküldöttsége is jóváhagyott, vagyis saját mandátumuk alapján és azon belül jártak el. Ezeket a mostani döntéseket a Parlamentnek és a tagállamoknak is formailag jóvá kell hagyniuk – ehhez azonban adott a szükséges többség.

Ebben a helyzetben már csak egy dolog akadályozhatja meg mindezt: a magyar kormány által belengetett vétó. Ezt két ponton valósíthatja meg Orbán Viktor. A hét éves költségvetés egészéhez egyhangúságra van szükség a tanácsban, itt egy ellenszavazat is lehetetlenné teszi a folyamatot. Orbán azonban egy másik utat választhat az eddig ismertek alapján: a helyreállítási alapról szóló jogszabályt, amelynek forrása uniós hitelfelvétel, s ezt jóvá kell hagynia a tagállami parlamenteknek – ez az, amivel Magyarország fenyeget. Ennek a ratifikációnak a hiányában nincs lehetősége a 750 millió eurós hitel felvételére a pénzpiacokról. Ez egyébként Magyarország számára is 6,25 milliárd euró mínuszt jelent, de például a lengyelek 23 milliárd eurótól esnének el és ennek sokszorosától a spanyolok vagy az olaszok.

Jan Olbrycht lengyel EP-képviselő, a költségvetési delegáció egyik tagja azt mondta, hogy az EP számára ezzel a megállapodással véget ért ez a történet, a plenáris ülésen rendelkeznek a szükséges támogatással, ha egy tagállamnak problémája van, az a tagállamok ügye. – Nem tudom elképzelni, hogy bárki megvétózná ezt a csomagot, egész Európa pénzéről van szó – jelentette ki Olbrycht.

Az talán nem a legjobb előjel mindezekkel kapcsolatban, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő blogján új cikk jelent meg ezzel a folyamattal kapcsolatban. Az írás címe: „Hivatalos: az EU a Soros-tervet hajtja végre”.