Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól – közölte hivatalos Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter szombaton.
Az Európai Unió tagállamainak szakminisztereit tömörítő Tanács – benne a magyar kormánnyal – és a G7-csoport szombaton állapodott meg arról, hogy a tengeren szállított orosz kőolaj esetében hordónkénti 60 dolláros árplafont (forintban ez 23 ezer forintot jelent) alkalmaznak – jelentette be az Európai Bizottság. Az ársapka célja, hogy nehéz pénzügyi helyzetbe hozzák az Ukrajna ellen háborút indító Oroszországot, és stabilizálja a globális energiaárakat – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Mint hozzátette, az ársapka segíteni fogja az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását egy olyan időszakban, amikor a magas költségek, különösen a megemelkedett üzemanyagárak, komoly aggodalomra adnak okot az EU-ban és szerte a világon. Segíteni fog továbbá a globális energiaárak stabilizálásában, ami a világ azon országainak válik leginkább hasznára, amelyek a magas olajárak okozta nehézségekkel néznek szembe
A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat.
Mint közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre.
A bizottsági közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad.
Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak.
A tanácsi határozat emellett mentességet vezetett be a fent említett tilalmak alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált azon nyersolaj és származékai esetében, amelyeket a meghatározott árplafon szintjén vagy az alatt vásárolnak. A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén – adja hírül az MTI.
A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.
Szijjártó Péter bejegyzésében ugyancsak arról írt, hogy az Európai Unió bevezeti az olajársapkát, de szerinte Brüsszelben is be kellene látni, hogy az ilyen és ehhez hasonló intézkedések leginkább az európai gazdaságnak fájnak.
Szijjártó szerint az energiahordozók mennyiségének növelésére lenne szükség, mert az csökkentené az árakat. „Az olajársapkáról szóló tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól” – közölte. Hozzátette, ezzel ismételten sikerült megvédeni Magyarország energiaellátásának biztonságát.
Az embargó és az ársapka ugyanis a tengeren szállított olajra vonatkozik, Magyarország pedig a Barátság kőolajvezetéken keresztül szerzi be az orosz nyersolaja, ezért átmeneti mentességet kapott a tilalom alkalmazása alól.
Reagált a hírre Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője, aki örömmel fogadta, hogy a G7-országok is csatlakoznak az árplafon bevezetéséhez, ugyanakkor túl magasnak tartotta a megszabott összeget. – Annak érdekében, hogy minél gyorsabban csapást mérjünk az orosz gazdaságra, 30 dollárra (12 ezer forint) kell csökkenteni az ársapkát – idézi Jermakot a VG.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont bírálta és elégtelennek nevezte döntést, amely szerinte „komolytalan”, és „kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából”. – Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri a valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben – sajnálkozott az ukrán elnök.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Moszkva az árplafon bevezetése ellenére közvetlenül tárgyalni fog partnereivel az olaj exportjával kapcsolatosan – írta a The Guardian. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy Moszkva nem fogadja el ezt a árplafont. Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják ezt az intézkedést.
