Ursula von der Leyen bejelentette, hogy megindul Magyarországgal szemben az uniós jogállamisági eljárás. Bár korábban Lengyelország is kapott felszólító levelet, Varsó esetében nem élesítették a mechanizmust.
Az Európai Parlament plenáris ülésén képviselők faggatták a Bizottság elnökét. Itt felmerült a magyarországi jogállamiság és az uniós válaszlépések ügye is. Ursula von der Leyen elmondta, hogy a magyar helyreállítási alap azért nem kapja meg a zöld jelzést a testülettől, mert nagy a korrupciós kockázat Magyarországon, de számos egyéb probléma is van a magyar intézkedésekkel. Azt is bejelentette az elnök, hogy aktiválják a jogállamisági mechanizmust. Elmondta, hogy Johannes Hahn költségvetési biztos kedden tájékoztatta a magyar hatóságokat arról, hogy Brüsszel megküldi a hivatalos értesítést az eljárás beindításáról és a folyamat kezdetét veszi.
A jogállamisági eljárásról 2020 decemberében egyeztek meg a tagállamok azt követően, hogy a magyar és a lengyel kormány hosszú ideig blokkolták az uniós költségvetéseket – kifogásolva az uniós pénzek védelméről szóló terveket. A jogállamisági eljárás ugyanis arra szolgál, hogy az EU közbeavatkozzon, ha úgy látja, hogy az uniós pénzügy érdekek veszélybe kerülnek, mert sérülnek a jogállamisági elvek.
Az eljárást az Európai Bizottság indítja és a tagállamok hagyják jóvá, azonban a bizottsági javaslatot csak a tagállamok többsége változtathatja, vagy vétózhatja meg. A Bizottságnak bizonyítani kell a közvetlen kapcsolatot a jogsértés az EU pénzügyi érdekeinek sérelme között, vagyis általában a sajtószabadság, vagy a kisebbségek jogainak megsértése nem elegendő. Éppen ezért az egész költségvetést nem fogja érinteni a szankció, csak egyes programokat. A büntetések között lehet az érintett forrás felfüggesztése, a pénzek visszavonása, csökkentése, vagy visszafizetése kötelezés. A folyamat 6-8 hónapot vesz igénybe.
Az eljárás megindítása az Európai Parlament szerint már régóta késésben van. Az Európai Bizottság ugyanis megvárta, míg az Európai Bíróság kimondja: a jogállamisági mechanizmus összhangban van az uniós joggal. Ez végül február 16-án történt meg, az uniós bírói fórum elutasította a jogszabály megsemmisítésére vonatkozó magyar és lengyel keresetet.
A következő napokban/hetekben minden bizonnyal többet is megtudunk arról, hogy mit tartalmaz az eljárás megindításáról szóló indítvány. Azonban már most lehet valószínűsíteni néhány elemét. Az Európai Bizottság tavaly ősszel küldött egy úgynevezett közigazgatási levelet a magyar – és a lengyel – kormánynak, ebből már kiolvasható volt, hogy milyen kifogásai vannak a brüsszeli testületnek.
Eszerint a Bizottság szeretné tudni, hogy mennyi uniós forrást használtak fel a Balaton-környéki beruházások finanszírozásához, megkérdezték, hogy kik részesültek legnagyobb arányban az uniós agráralapokból, kérdéseket tettek fel a bíróságok függetlenségére, a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozóan. De az is „gyanús” és összeférhetetlennek tűnő Brüsszel számára, hogy vezető politikusok az egyetemek fenntartását biztosító közérdekű alapítványokban kaptak helyet.
A Portfolió arról ír, hogy a hír hallatán csúnyán esik a forint, már 375,7-nél jár az euró jegyzése, ami 1,8 százalékos gyengülést jelent az előző napihoz képest.
Érdekes, hogy a forint kisebb-nagyobb kilengésekkel az ukrajnai háború kezdete óta gyengült az euróhoz képest, ám a vasárnapi választás eredményére gyakorlatilag semmilyen szinten nem reagált a piac, előtte és utána is 367 forint körüli szinten jegyezték az eurót.
