
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelynek központi témája ezúttal is az orosz-ukrán háború, de szóba kerülnek gazdasági témák, és érintik a migráció és az energiaárak ügyét is.
A találkozót azzal kezdték a tagállami vezetők, hogy António Guterres-szel, az ENSZ főtitkárával tárgyaltak. A főtitkár megérkezésekor hangsúlyozta az ENSZ és az EU közötti kiváló együttműködést. A megbeszélés azonban nem ígérkezik könnyűnek, Guterres ugyanis arra akarja felhívni az EU figyelmét, hogy a világon tapasztalható problémák megoldásában vezető szerepet kellene vállalnia. „A fenntartható célok megvalósítása visszafelé halad: több az éhezés, több a szegénység, miközben kevesebb az oktatás és az egészségügyi szolgáltatás a világ számos részén. És nyilvánvaló, hogy nemzetközi pénzügyi rendszerünk nem alkalmas arra, hogy megbirkózzunk egy ilyen hatalmas kihívással” – mondta Gúterres.
Arra is figyelmeztetett a főtitkár, hogy növelni kell az erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni küzdelemben, mert „közel járunk ahhoz a fordulóponthoz, amely lehetetlenné teszi a 1,5 fokos hőmérséklet-csökkenés elérését. Drámai lépésekre van szükségünk… és ismét számítunk az európai vezető szerepre ebben a tekintetben” – mondta.
Az ENSZ első embere után Ukrajna vezetője következik, Volodimir Zelenszkij online kapcsolat formájában vesz részt a csúcstalálkozón. Az állam- és kormányfők minden bizonnyal megerősítik azt a korábbi külügyminiszteri döntést, hogy felpörgetik az európai lőszergyártást és egy éven belül egymillió lőszert juttatnak az ukrán hadseregnek, miközben kétmilliárd eurót fordítanak a készletek pótlására, feltöltésére.
Az orosz-ukrán háború békével történő lezárása érdekében Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt javasolta, hogy Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozzanak és vitassák meg a kínai békekezdeményezést. „Ezt a többiek is elfogadnák” – tette hozzá Oroszországra és Ukrajnára utalva.
A tagállami vezetők a csúcsot lezáró dokumentumukban várhatóan kitérnek a Nemzetközi Büntetőbíróság által kibocsátott két elfogatóparancsra, amelyek közül az egyiknek Vlagyimir Putyin a címzettje. A tervezetben úgy fogalmaznak, hogy „tudomásul veszik” a körözést – információink szerint ez a magyar félnek is elfogadható. Az elmúlt napokban kiderült: Magyarország több alkalommal sem vett részt a közös uniós állásfoglalás elfogadásában ebben a kérdésben. (A kormányinfón egyébként Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon, ha idejönne, hazánk ugyanis nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát.)
Megérkezésekor adott rövid nyilatkozatában Kaja Kallas észt miniszterelnök méltatta az EU azon képességét, hogy gyorsan tudott egyezséget kötni az Ukrajnának szánt lőszer közös vásárlásáról és elküldéséről. Hozzátette, hogy ő ezt alig öt héttel ezelőtt javasolta a kollégáinak és máris megszületett a közös álláspont. (Magyarország ebben is különutas, a kormányinfón elhangzottak szerint hazánk ebből nem fog küldeni Ukrajnának.)
Bár hivatalosan nem napirendi pont, de némi feszültséget okoz a német és a francia kormány között, hogy a német kormány továbbra is hezitál a belső égésű motorral működő autók és kisteherautók 2035-ös kivezetésével kapcsolatban. Szintén a német álláspontot osztja a római vezetés, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező újságíróknak azt mondta, hogy az EU-nak alaposan meg kell gondolnia, hogy 2035-ig betiltja-e a belsőégésű motoros autók értékesítését, mert aggódik az európai autóipar versenyképessége miatt.
Olaszország támogatja Németország azon erőfeszítéseit, hogy a szén-dioxid-semleges üzemanyagokra vonatkozó megoldást belefoglalják az elfogadott gépjármű-kibocsátási jogszabályokba, és azt is szeretnék, ha a bio-üzemanyagokat is beépítenék a megoldásba.
Szóba kerül még az EU-csúcson a migráció is, de itt jelentős fejlemény nem várható, a tagállamok áttekintik a jogalkotási folyamatot és meghallgatják a svéd elnökség és az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos beszámolóját.