Megkezdődött Brüsszelben a kétnapos rendkívüli uniós csúcstalálkozó, amelyet óvatos optimizmus előzött meg egészen addig, amíg Orbán Viktor meg nem érkezett. Az olajembargó felvizezése miatt ugyanis sokan abban bíztak, hogy ez megtöri a magyar ellenállást, azonban csalódniuk kellett: a magyar miniszterelnöknek a javaslat sem tetszett.
A tagállamok hajlandóak lennének elfogadni azt a változatot, hogy csak a tengeri szállítmányokra terjedjen ki a szankció, a Barátság kőolajvezeték pedig mentességet élvezne – innen kap orosz olajat Magyarország is. (Valamint Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Németország is, ők azonban jelezték, hogy nem fognak orosz olajat venni.) Az is szerepel a javaslatban, hogy a tagállamok között szolidaritási alapon biztosítják, hogy ne maradjon egyik ország sem energia nélkül. Ez arra az esetre vonatkozna, ha például a Barátságon keresztül valami miatt megszűnne a szállítás.
A magyar álláspont azonban az, hogy még ebben az esetben is lehessen Magyarországnak tengeri úton orosz energiát vásárolnia. Ezzel kapcsolatban egyelőre az az uniós forgatókönyv, hogy a mentesség részleteit még a tagállamok nagykövetei kidolgozzák és majd a miniszterek szentesítik.
Az Európai Tanács elnökségének az a célja, hogy legalább politikai megállapodásra jussanak a vezetők a hatodik szankciós csomagról – bármit is jelentsen ez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pesszimista volt, szerinte a következő két napban nem lesz áttörés. Kaja Kallas észt miniszterelnök is azon a véleményen volt, hogy valószínűtlen, hogy a csúcson megállapodás születik. Hozzátette azonban, hogy a következő – június végén megrendezendő – találkozón már konszenzust érnek el a tagállami vezetők. Olaf Scholz német kancellár óvatos optimizmusának adott hangot, szerinte elérhető a kompromisszum, Sanna Marin finn kormányfő pedig úgy fogalmazott, hogy mindenképpen olyan megegyezésre kell jutni, amely minél nagyobb kárt okoz az orosz gazdaságnak.
A szankciós intézkedések további részeiben úgy tűnik, egyetértés van, tehát további személyeket helyeznek tiltólistára (közöttük a Magyarország által eddig védett Kirill pátriárkát), három Kreml-barát tévéadót betiltanak, és a Sberbankot is kitiltják a SWIFT-rendszerből.
Ugyanakkor az is feszültséget okozhat, hogy például Szerbia és Törökország nem követi az európai szankciós döntéseket, ez különösen Szerbia esetében okoz konfliktust, mivel a tagjelölt országokkal szemben ez kimondott elvárás.
Az EU-csúcs első napját teljes egészében Ukrajnának szentelik a tagállami vezetők. Online csatlakozik hozzájuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, majd pedig arról lesz szó, hogyan segíthetnének Ukrajnának. Ezen belül várhatóan elvi döntés születik egy 9 milliárd eurós segélycsomagról, ennek részleteit azonban még nem közölték.
