Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta azt az állásfoglalást, amelyben többek között megkérdőjelezik a magyar kormány alkalmasságát az EU soros elnökségére.
Bár az európai szélsőjobboldal számos módosító javaslattal igyekezett a megfogalmazásokon „finomítani”, ezeket a parlamenti többség elutasította. Az EP továbbra is azt kéri, hogy a feltételek maradéktalan teljesítéséig Magyarország ne kapjon uniós forrásokat és megkérdőjelezi, hogy alkalmas lenne az Orbán-kormány az EU soros elnöki tisztének betöltésére.
Az állásfoglalást a parlamenti számítási szabályok alapján háromnegyedes többséggel fogadták el. Ez azt jelenti, hogy a tartózkodó szavazatokat nem kell figyelembe venni, a szavazati arány pedig a következő: 442 igen voks, amellyel szemben 144 ellenszavazat áll, 33 tartózkodás mellett. A határozatban az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki többek között a rendeleti jogalkotást, az LMBTQI+-közösség jogai elleni és a tanárokat szembeni támadások, valamint a rendszerszintű korrupció miatt. És továbbra is fenntartják az uniós forrásokkal való visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmaikat, jelezve, hogy a források feloldása csak jogi és politikai garanciák mellett történhet meg.
A határozat elítéli a magyar kormány EU-ellenes kampányait, amelyek célja, hogy eltereljék a figyelmet az európai értékek be nem tartásáról és a rendszerszintű korrupcióról. Az EP-képviselők sürgetik a kormányt, hogy a választásokat hozza összhangba a nemzetközi normákkal, különösen a közelgő 2024-es európai parlamenti választások fényében. Hangsúlyozzák, hogy 95-ször módosították a 2022-es éves költségvetésről szóló kormányrendelet, ami kizárta a megfelelő ellenőrzést, és rámutat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás hiányára.
Ismét a magyar kormányt elítélő állásfoglalást fogadhat el az Európai Parlament
A pedagógus-státusztörvény miatt is aggodalmukat fejezték ki az Európai Parlament öt képviselőcsoportjának képviselői.
Az állásfoglalás hangsúlyozza a Tanács elnökségének fontos szerepét a jogalkotás előmozdításában, az uniós napirend folytonosságának biztosításában és a többi intézménnyel való kapcsolattartásban. Ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy Magyarország 2024-ben el tudja-e hitelesen ellátni ezt a feladatot, tekintettel az uniós jog és értékrend be nem tartására, valamint a őszinte együttműködés elvének hiányára. Ezért arra kéri az EP a Tanácsot, hogy „találjon megfelelő megoldást”, és emlékeztet arra, hogy ennek hiányában a Parlament is hozhat intézkedéseket.
A szavazás után a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield, a jelentés előadója a következőket mondta: „Az Európai Parlament ismét egységesen fejezi ki mély aggodalmát a magyarországi jogállamiság helyzetének romlása miatt. A befagyasztott pénzeszközök feloldása ebben a szakaszban a Fidesznek engedményt adna az alapvető jogok elleni támadások folytatására. Itt az ideje, hogy a Tanács megkérdőjelezze, hogy egy tagállam hitelesen betöltheti-e az EU elnökségét, ha a 7-es cikkely szerint eljárás folyik vele szemben.”
