Strasbourgban az Európai Parlament (EP) ma nagy többséggel elfogadta Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus által készített jelentést, amely megvizsgálta az EP számára magyar jogállamiság helyzetét.
Cikkünk frissül.
433 európai parlamenti képviselő szavazott az ún. Gwendoline-jelentés elfogadása mellett, 123 ellene és 28-an tartózkodtak. A magyar EP-képviselők közül tudósítónk szerint hiányzott a szavazásról Járóka Lívia (Fidesz, függetlenek), Dobrev Klára (DK, szocialisták), Donáth Anna (Momentum, Renew - ő szülési szabadságon van) valamint Ujhelyi István (MSZP, szocialisták – a tegnapi vitán még jelen volt, úgy tudjuk Rómába utazott egy konferenciára). A legnagyobb ellenzéki EP-delegációval rendelkező Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselői tegnap, a jelentés vitáján sem aktivizálták magukat, a négy DK-s EP-képviselő (Dobrev Klára, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba és Rónai Sándor) egyike sem szólalt fel a jogállamisági vitán.
A jelenlévő magyar képviselők közül támogatta a jelentés elfogadását: Gyöngyösi Márton, Cseh Katalin, Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba, Rónai Sándor, míg a jelentés elfogadása ellen szavazott: Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Gyürk András, Hidvéghi Balázs, Kósa Ádám, Schaller-Baross, Tóth Edina, Trócsányi László (mindannyian Fidesz, függetlenek) valamint Hölvényi György (KDNP, Néppárt) és Vincze Lóránt (RMDSZ, Néppárt).
Az EP egészét nézve a baloldal szinte teljes egészében támogatta az elfogadását, mindössze két szélsőbaloldali képviselő szavazott nemmel. A mérsékelt jobboldali Európai Néppárt nagy többsége is a magyar kormányt elítélő jelentés elfogadása mellett volt, köztük a frakcióvezető Manfred Weber is. Meglepetésre a Néppárttól jobbra álló frakcióból, a konzervatívokból is volt három EP-képviselő, aki az elfogadást támogatta és négyen tartózkodtak közülük. A Néppárttól szintén jobbra álló, szélsőséges Identitás-frakció jelen lévő képviselői egyöntetűen elutasították a jelentést.
A Fidesz EP-képviselői szavaznak az Európai Parlamentben 2022. szeptember 15-én. Járóka Lívia hiányzott. (Fotó:Magyar Hang/Gulyás Balázs)
Ez az aktus nem része a Magyarországgal szemben megindított úgynevezett 7-es cikkelyes eljárásnak, ugyanakkor a folyamat megkezdése óta itthon zajlott eseményeket vizsgálja. Az állásfoglalás-tervezet bemutatja, hogy „a magyar kormány [...] szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A jelentés szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, és Magyarország többé nem tekinthető teljes demokráciának. A képviselő többek között az alkotmányos és a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az oktatás szabadságának mértékét, a vallási szabadság és a kiszolgáltatott csoportok jogainak helyzetét kifogásolja.
A szöveg szerint a helyzetet csak súlyosbítja az Európai Unió tétlensége, hiszen lassan halad a 7-es cikkelyes eljárás. Az állásfoglalásról csütörtökön már szavaznak is a képviselők, amennyiben elfogadják, azzal azt is kijelentik, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás további késleltetése egyenértékű azzal, hogy az Európai Tanács megsérti a jogállamiságot. Várhatóan arra is felszólítják az Európai Bizottságot, hogy ne fizesse ki a helyreállítási alapból származó forrásokat addig, amíg Magyarország végre nem hajtja a bizottsági ajánlásokat és az Európai Bíróság ítéleteit.
A dokumentum szerint:
• Olyan mértékben romlott a helyzet, hogy Magyarország „választásos autokráciává” vált.
• Az Unió tétlensége súlyosbította a problémát, a helyreállítási pénzeket mindaddig vissza kell tartani, amíg az ország nem teljesíti az uniós ajánlásokat és az Európai Bíróság határozatait.
• A jogállamiság megsértésének minősülhet, hogy a Tanács nem halad a 7. cikk szerinti eljárással.
Az Európai Parlament elítéli „a magyar kormány [...] szándékos és szisztematikus erőfeszítései[t]” az európai értékek aláásására, és eredményt vár a 7. cikk szerinti eljárástól. A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországból „a választásos önkényuralom hibrid rezsimj[e]” lett (azaz olyan alkotmányos rendszer, ahol vannak ugyan választások, de a demokratikus normákat már nem tartják tiszteletben). Ezt állapították meg a képviselők abban a csütörtökön 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben, amely a 7. cikk szerinti eljárást elindító 2018-as állásfoglalásból kiindulva számba veszi a fejleményeket a korábbi dokumentumban felsorolt 12 problémás területen.
A mai állásfoglalás szerint az uniós Szerződés 2. cikkében foglalt értékek védelme 2018 óta jelentősen csökkent. A jelentés bemutatja, hogy azóta „a magyar kormány [...] szándékos és rendszeres erőfeszítései[nek]” következtében a demokrácia és az alapvető jogok tovább erodálódtak. A helyzetet csak rontotta, hogy az EU nem tett semmit.
Az uniós intézményeknek lépniük kell, és felelősséget kell vállalniuk
Az EP elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes érdemi előrelépést elérni a demokrácia terén tapasztalható visszalépés terén. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a 7. cikk 1. bekezdése szerint nincsen szükség egyhangúságra sem annak megállapítására, hogy az országban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye, sem pedig ajánlások és határidők meghatározására. A 7. cikk szerinti eljárás további késleltetése egyenértékű azzal, hogy a tanács maga is megsérti a jogállamiság elvét, jelentik ki a képviselők.
Az EU parlamentje sürgeti a bizottságot, hogy a helyzet orvoslására maradéktalanul használjon ki minden rendelkezésére álló eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletet. Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja és az EU-ellenes lépései miatt különösen nagy veszély leselkedik az uniós értékekre. Ezért az EP felszólítja a bizottságot, hogy:
– addig ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a (tagállami gazdaságpolitikákat összehangoló) európai szemeszter kapcsán megfogalmazott összes ajánlásnak és az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolódó ítéleteinek;
– vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felmerül az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata; és
– alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet, amelyek révén felléphet az uniós forrásokkal politikai okokból történő mindenfajta visszaéléssel szemben.
Az Európai Parlament ugyanakkor ismét felszólítja a bizottságot, hogy garantálja: az uniós források végső kedvezményezettjeit nem fosztják meg az uniós forrástól akkor sem, ha a jogállamisági feltételrendszer keretében szankciókat alkalmaznak Magyarországgal szemben. A képviselők emellett kérik, hogy ilyen esetben az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.
Az igazságszolgáltatás állapota, a korrupció és az emberi jogok helyzete továbbra is probléma
A képviselőket négy évvel a 7. cikk szerint eljárást elindító jelentés elfogadása után is aggasztja, hogy mi történik a magyar demokráciával és az alapvető jogokkal. Az Európai Parlament többek között az alábbi területeket emeli ki: az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. A tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon.
A jelentéstevő szerint
– A jelentés következtetései egyértelműek és visszavonhatatlanok: Magyarország többé nem demokrácia. Sürgősen el kellett fogadnunk ezt az állásfoglalást, mert az ország riasztóan gyorsan távolodik a jogállamiságtól. Megállapítjuk, hogy a Fidesz stratégiája autokratikus: ebben a parlamenti képviselők eddig nem látott többsége között egyetértés van. A kiállásunknak ébresztőként kellene szolgálnia az Európai Tanács és a bizottság számára – mondta Gwendoline Delbos-Corfield (Greens/EFA, Franciaország).
