Röpködnek a tíz-, száz- és ezermilliárdok az európai védelmi ipar, más néven a fegyverkezési kapacitás fellendítésével kapcsolatban. Az orosz-ukrán háború rámutatott arra, hogy Oroszország potenciális fenyegetést jelent a szomszédai számára, Európa pedig erre elrettentéssel akar válaszolni. Ott van az a feltételezés is, hogy az Egyesült Államokra a korábbinál lényegesen kisebb mértékben lehet csak számítani.
Hirdetés
Csak néhány napig volt a baljós hangzású „ReArm Europe”, vagyis Európa újrafegyverzése a neve annak a tervnek, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő, 800 milliárd euró mozgósításával a következő öt évre. A tagállamok magát az elképzelést támogatták, de voltak kormányok, akik valamivel kevésbé háborús nevet adtak volna a programnak, így ma már „Készültség 2030” a neve ennek a folyamatnak. És ez csak az uniós közös forrás, a tagállamok külön további erőfeszítéseket tehetnek. Itt vannak mindjárt a németek: csak Németország 1000 milliárd eurós beruházásról döntött. Mielőtt azonban elkezdjük költeni ezt a rengeteg pénzt, nézzük meg, hogyan alakultak az EU védelmi kiadásai az elmúlt két évtizedben.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
