A szlovák és a magyar miniszterelnök megakadályozta a 18. szankciós csomag napirendre tűzését, Orbán Viktor vétója miatt pedig már sorozatban a harmadik csúcson nem tudott az Európai Tanács egyhangú nyilatkozatot elfogadni az Ukrajnában zajló háború elítélése és az ukrán nép támogatása ügyében.
Orbánék már a csúcs előtt jelezték: csak olyan nyilatkozatot tudnának támogatni, amely az azonnali tűzszünet és az érdemi béketárgyalások sürgetésén kívül egyéb pontot nem tartalmaz. A többi tagállam azonban ezzel nem elégedett volna meg, egy jóval részletesebb, Ukrajnát támogató dokumentumot terveztek elfogadni. Mivel nem jutottak Orbánnal egyezségre, végül a 26 tagállam Magyarország nélkül adott ki egy közleményt.
Ennek főbb elemei: támogatják az igazságos, tartós, nemzetközi jogon alapuló békét, elítélik, hogy Oroszország folyamatosan bombázza a polgári lakosságot és infrastruktúrát, támogatják Ukrajna függetlenségét, területi integritását és továbbra is fokozzák Ukrajna katonai és védelmi szükségleteinek támogatását, különösen légvédelmi és drónelhárító rendszerek, valamint a nagy kaliberű lőszerek szállításával.
A június 26-i brüsszeli csúcstalálkozó jelentős figyelmet kapott napirendi pontja lett volna az Oroszország elleni 18. szankciós csomag elfogadása. A tervezet azonban megakadt Robert Fico és Orbán Viktor ellenállásán. A két ország képviselői már a hétfői Külügyek Tanácsán is jelezték: meg fogják vétózni a szankciócsomagot, mert állításuk szerint az orosz olaj és gáz kiiktatása veszélyezteti energiabiztonságukat. A szlovák kormányfő úgy nyilatkozott, az orosz energiahordozók 2027 végéig történő kivezetése a Gazprommal kötött szerződéseik miatt akár 20 milliárd eurós veszteséghez vezetne. A napirendi pont csütörtöki tárgyalására készülődve Ursula von der Leyen tárgyalásokat kezdeményezett a két ország vezetőjével. Fico ezeket a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, majd úgy nyilatkozott, mégis fenntartja vétóját. Erre tekintettel levették a napirendi pontok közül a szakciós csomagról történő szavazást.
A csomag célja az lett volna, hogy tovább szigorítsa az Unió gazdasági és politikai nyomását Putyinra az ukrajnai invázió miatt. Ennek keretében például 2027 végéig a tagállamok teljesen leállították volna az orosz olaj és gáz importját, a technológiai cikkekre (például félvezetőkre, drónalkatrészekre) exporttilalmat vezettek volna be, újabb orosz bankokat zártak volna ki a SWIFT-bankrendszerből, büntettek volna nem uniós országokat, amelyek segítették Oroszországot a szankciók megkerülésében, illetve orosz politikusokat, oligarchákat, propagandistákat vettek volna szankciós listára.
A kormányfők közös nyilatkozata szerint végül arról döntöttek: üdvözlik a 17. szankciós csomag elfogadását, amely jórészt az orosz energia- és pénzügyi szektort célozta. Felszólították továbbá a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy dolgozzon a további szankciók előkészítésén.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Magyarország és Szlovákia fékezi az EU szankciós politikáját. Orbán Viktor rendszeres vétóira tekintettel Brüsszel már keresi annak lehetőségét, hogy a döntéshozatali eljárásokat megreformálja, így bizonyos ügyekben egyhangúság nélkül, minősített többséggel lehessen határozni.
