A magyar kormány az Információs Hivatal bevonásával végzett kémtevékenységeket az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF munkatársaival szemben, amikor követte és megfigyelte őket – írta meg korábban a Direkt36 a belga De Tijd napilappal közös tényfeltáró cikkében. A téma most napirendre került Strasbourgban, az Európai Parlamentben is, de Adam Szlapka, a magyar kormánnyal egyáltalán nem barátságos Lengyelország uniós minisztere – Lengyelország épp Magyarországtól vette át a soros EU-elnökségi posztot – óvatosságra intett a vizsgálattal kapcsolatban. amikor azt mondta, hogy az Európai Tanács úgymond spekulatív, vagy nem megalapozott jelentések alapján nem lép fel.
Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Piotr Serafin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kiállt az OLAF tagjai mellett, s a hivatal el fogja végezni a csalás és korrupció elleni független vizsgálati munkáját. Minden csalás elleni uniós nyomozónak köszönetet mondott, aki részt vett az Elios-ügy feltárásában „Szakmaiságot, eltökéltséget és bátorságot mutattak”, biztosították, hogy uniós közpénzek „ne a hatalomhoz közeli személyek magánzsebébe vándoroljanak”.
Ezz persze így, ebben a formában, nem igaz: Az uniós csalás elleni hivatal 2019-ben az Elios által megvalósított közvilágítási munkákkal kapcsolatban ,,súlyos szabálytalanságokat" és ,,összeférhetetlenséget" tárt fel a megvalósításra lefolytatott pályázatokkal kapcsolatban. A vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. A magyar hatóságok azonban egy évvel később sem találtak szabálytalanságokat, és végül a magyar kormány a költségvetésből fizette ki a projektek 13 milliárd forintos (36,3 millió eurós) költségét. Magyarul: az EU-pénzt a magyar kormány fizette ki adófizetői pénzből – Tiborcz és üzlettársai zsebe nem maradt tehát üresen.
A Direkt36 annak idején azt írta, hogy az OLAF – ez az EU-nak az uniós pénzek felhasználásának jogszerűségét vizsgáló szervezete – annak idején a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez kötődő Elios Zrt-vel kapcsolatban kezdett nyomozni Magyarországon. Az akkor még Lázár János vezetésével működő Információs Hatóság ellenőrei Lázár utasítására 2015 és 2017 között lehallgatták és fizikailag is megfigyelték a magyarországi hivatalban tevékenykedő nyomozókat, akik négy alkalommal érkeztek hazánkba. A tényfeltáró lap ugyanakkor azt is kiderítette, hogy az Unió intézményeiben dolgozó állampolgárokról is információkat gyűjtött Lázár titkos ügynöksége.
A Patrióták Európáért (PfE) pártcsalád fideszes képviselője, Dömötör Csaba szerint ez a vita csak egy sokadik „Magyarország ellen indított erőltetett boszorkányüldözés”. Szerinte ugyanis, nem lehet hinni egy olyan cikknek, amely nem hivatkozik forrásokra, és az említett médiumot, vagyis a Direkt 36-ot az amerikai demokraták környékéről finanszírozzák, akik időközben megbuktak.
Végelszámolják az Eliost
Kivettek mindent, amit tudtak, elvitték haza a pénzt. Ahhoz, hogy ne lehessen egy kormányváltás után vizsgálni a cégeket, ki kell őket tisztítani, el kell tüntetni a papírt – kommentálta Ujhelyi István.
Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési, csalás elleni és közigazgatási biztosa az uniós pénzek jogszerű felhasználásának szükségességét hangsúlyozta, mivel az EU-s pénzek védelme az EU és a tagállamok kötelessége is. „Alapvetően fontos a tagállamok számára, hogy együttműködjenek az OLAF-fal” – tette hozzá, mire Vicsek Annamária, a Patrióták -frakció szintén fideszes képviselője az Integritás Hatóság elnökének, Biró Ferencnek az ügyét emlegette, akivel szemben az ügyészség kezdeményezett nyomozást. Az Integritás Hatóságot épp az uniós pénzek legális és jogszerű felhasználásának ellenőrzésére hozták létre az Unió kezdeményezésére. Vicsek ezért „Brüsszel előretolt helyőrségének” parancsnokaként” emlegette a hatóság elnökét.
A Pegasus-t gyártó cég intézte a lehallgatásokat, nem a megrendelők – jogellenesen adott át adatokat a magyar állam?
A dokumentumok egy, a Pegasus-t gyártó NSO és a WhatsApp közötti per kapcsán kerültek a nyilvánosság elé.
Ugyanakkor Molnár Csaba, a Szocialisták és Demokraták pártcsalád DK-s képviselője a Pegasus-botrányról tett említést, arról, hogy ellenzéki politikusok és újságírók telefonjára telepített kémprogrammal figyelte meg a Belügyminisztérium a tevékenységüket – köztük voltak a Direkt 36 munkatársai is. Molnár kifejtette, hogy nem meglepő, hogy az Orbán-kormány alattomos módokon próbálja ellehetetleníteni, vagy szemmel tartani kihívóit, a jelenlegi ügy oka pedig nagyon is egyértelmű: „Orbán veje ellopja az uniós pénzeket, majd Orbán titkosszolgálata akcióba lendül az uniós nyomozó hivatal ellen”. Molnár arra kérte az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot az ügyben és „tegye azt az Orbán kormány ellen zajló jogállami eljárás részévé”. A Tisza Párt képviselői nem vettek részt a parlamenti vitán és sajtóközleményükben úgy reagáltak az ügyre. „Magyarországon az uniós pénzek elköltése mindig is a korrupció melegágya volt, a Fidesz alatt csakúgy, mint Gyurcsányék alatt”.
Moritz Körner a Renew EUrope képviselője azt hangsúlyozta: semmi meglepő nincs abban, hogy a magyar hatóságok nem intézkednek az ügyben, „egy olyan országban, ahol tönkretették a jogállamiságot”.
