Navracsics Tibor arról beszélt vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján, hogy az uniós kondicionalitási eljárás lezárult. Ezt a területfejlesztési miniszter úgy értékelte, hogy az „egy nagy lépés előre”. Navracsics kiemelte, hogy ezzel megnyílnak a tárgyalások az operatív programokról és az újjáépítési alapról.
Vasárnap délelőtt jelentették be Brüsszelben, hogy a Magyarországnak szánt uniós kohéziós források 65 százalékának felfüggesztését javasolja a tagállamok képviselői - az Európai Tanács - számára az Európai Bizottság. Ez 7,5 milliárd eurót, mintegy 3000 milliárd forintot jelent. A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy a beígért reformokat végrehajtsa. Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos elmondta, hogy áprilisban indította meg az uniós források védelme érdekében Magyarországgal szemben az úgynevezett kondicionalitási, vagy általában jogállamiságiként ismert eljárást. Ennek három oka volt: a közbeszerzések hiányosságai, az érdekütközések és az antikorrupciós keret gyengesége.
Navracsics Tibor a délutáni budapesti sajtóértekezleten arról beszélt, hogy lezárultak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, a testület elfogadta a magyar kormány antikorrupciós vállalásait, új szempont, új elvárás a részükről már nem merülhet fel. A Bizottságnak már csak azzal kapcsolatban vannak kételyei, hogy a vállalásokat meg is valósítja-e a magyar kabinet, de teljesen biztos, hogy ezeket ők meg fogják valósítani – tette hozzá.
A miniszter röviden felvázolta a magyar kormány fontosabb vállalásait is. A kormány ún. integritási hatóságot állít fel, azaz egy olyan új intézményt, amely EU-s forrásokból megvalósuló projektek esetén beavatkozhat, amennyiben a „hagyományos” hatóságok nem tettek meg mindent az uniós források védelme érdekében. A hatóság vezetőjét nyílt pályázaton választják majd ki és november második felében megkezdheti a működését.
A Magyar Hang kérdésére válaszolva Navracsics miniszter elárulta, hogy hivatalosan ugyan nem kérte az Európai Bizottság, hogy Magyarország csatlakozzék az Európai Ügyészséghez, ám volt olyan európai biztos, aki ezt informálisan felvetette neki. Lapunk újabb kérdésére, hogy a szuverenitás egyike az Orbán-kormány legfontosabb törekvéseinek, politikájuk egyik lényege, Navracsics Tibor megerősítette, hogy ez így van. Erre ismét visszakérdeztünk, hogy nem sérti-e Magyarország szuverenitását, hogy ahogy vasárnap reggel Navracsics miniszter is elmondta a Kossuth rádióban, az Európai Bizottság diktál bizonyos jogszabályokat a szuverenitásra oly kényes magyar kormánynak. (Navracsics úgy nyilatkozott a közrádióban: „a bizottság tárgyalócsapata felvet egy problémát, ezt értelmezik, és ha az értelmezés szintjén nem tudják eloszlatni a felvetéseket és jogszabály-módosításra van szükség, akkor konszenzusos megállapodás születik a jogszabály-módosítás szövegéről.) Erre a felvetésünkre a miniszter úgy reagált, hogy szerinte ez nem érinti súlyosan Magyarország szuverenitását, nem lát ebben szuverenitási problémát.
Az Orbán-kormány korrupcióellenes munkacsoportot is felállít: nem a kormányzati szerkezeten belül, és az Integritási Hatóság elnöke tölti be a vezetői tisztségét. A korrupcióellenes munkacsoportba paritásos alapon delegál a kormányzati és a nem kormányzati oldal. A kormány az Európai Bizottság kérésére módosít a magyarországi összeférhetetlenségi szabályokon is. Navracsics szerint a vagyonnyilatkozati szankciórendszer erősebb, ám nem biztos, hogy szélesebb lesz. Azaz, nem biztos, hogy több adatot kell majd szolgáltatniuk ennek keretében a vagyonnyilatkozat tételére kötelezetteknek. A kormány külön eljárásrendet vállal a közhatalommal rendelkezők gazdasági bűncselekményei esetén: a leállt ügyet a nyomozati bíró határozatával is folytatni lehet majd a továbbiakban.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy irreleváns, hogy mekkora a lehetséges elvonás a Magyarországnak járó európai uniós pénzekből (ez a Bizottság vasárnapi bejelentése alapján 1/3-nyi összeget, mintegy 3000 milliárd forintot tehet ki), mivel az Európai Bizottság minden kérését teljesítik, így az elvonás „nem fog bekövetkezni”.
Uniós pénzek csak a jövő év végén?
Varga Judit igazságügyminiszter is úgy kommentálta a brüsszeli bejelentést, hogy „jó irányba haladunk”. Úgy értékelte, hogy a „Bizottság is elismerte, hogy az elmúlt időszakban a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során sok területen értünk el közösen pozitív eredményeket. A munkának azonban koránt sincs vége, van még teendőnk. Sűrű nyár után sűrű ősz következik. Azért dolgozunk, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat.”
Az ellenzéki pártok is reagáltak a brüsszeli bejelentésre, A Jobbik úgy értékelte, hogy eddig tartott a következmények nélküli lopás, a Momentum felszólította a miniszterelnököt, hogy „végre tegye félre saját strómanjai és rokonai »gazdasági« érdekeit, és a minden tagállamtól elvárt minimumfeltételek teljesítésével biztosítsa az EU-s pénzek Magyarországra érkezését”. Karácsony Gergely főpolgármester hangsúlyozta, hogy néhány hete maradt a kormánynak, hogy elkerüljük a tragédiát. Ha a kormány nem ad azonnali garanciákat az Európai Uniónak a korrupció megfékezésére, akkor a helyreállítási alap ezermilliárdjainak is búcsút inthetünk – írta. Donáth Annak, a Momentum EP-képviselője és korábbi elnöke pedig attól tart, hogy akár a jövő év végéig is eltarthat, mire uniós pénzek érkeznek.
