Rui Tavares 2013-as és Judith Sargentini 2018-as jelentése után egy harmadik EP-képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus is megvizsgálta a magyar jogállamiság helyzetét és jelentést készített róla az Európai Parlament számára, melyről szerdán vitáznak az Európai Parlamentben (EP), majd csütörtökön szavaznak róla az európai parlamenti képviselők.
A Magyar Hang az EP Médiaszolgálatától úgy értesült, hogy ellentétben 2013-mal és 2018-cal, amikor Orbán Viktor személyesen is jelen volt a jogállamisági jelentés vitáján, ezúttal nemhogy a magyar miniszterelnök nem vesz részt, de senki sem képviseli a magyar kormányt, és nem mondja el annak érveit a témában. Lapunk még múlt héten megkérdezte a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkártól, Havasi Bertalantól, hogy ki képviseli a magyar kabinetet, ám nem érkezett tőle válasz.
A Fidesz politikusai eddig konkrétumokkal nem érveltek a magyar kormány tevékenységét meglehetősen súlyos kijelentésekkel illető úgynevezett Gwendoline-jelentés (ezúttal a képviselő keresztneve alapján azonosítják be a dokumentumot) ellenében. Az állásfoglalás-tervezet bemutatja, hogy „a magyar kormány [...] szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt” romlott tovább a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A jelentés szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, és Magyarország többé nem tekinthető teljes demokráciának. A képviselő többek között az alkotmányos és a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az oktatás szabadságának mértékét, a vallási szabadság és a kiszolgáltatott csoportok jogainak helyzetét kifogásolja.
A magyar kormánypárti politikusok közül egyedül Hidvéghi Balázs (Fidesz, független EP-képviselő) jegyez néhány másik, marginális EP-frakciókat képviselő politikussal közösen egy kisebbségi véleményt, ám a pár soros dokumentum a 37 oldalas Gwendoline-jelentés egyetlen felvetésére sem reagál érdemben. Hidvéghi és hat társa azt írja: „Egy ilyen jelentés előfeltétele az objektivitás, az egyértelmű kritériumok alkalmazása és a tényekhez való szigorú ragaszkodás. Ezzel szemben, a LIBE bizottság által elfogadott korábbi dokumentumokhoz hasonlóan, a jelentés szubjektív véleményeken és politikailag elfogult nyilatkozatokon alapul, és homályos aggályokat, értékítéleteket és kettős mércét tükröz. Ez a szöveg a föderalista európai politikai pártok újabb kísérlete arra, hogy ideológiai okokból támadják Magyarországot és kereszténydemokrata, konzervatív kormányát.”
Ugyanakkor nem zajlik majd magyar felszólaló nélkül a jogállamisági jelentés vitája. Bár a felszólalók végleges névsora csak szerdán kerül nyilvánosságra, lapunk Strasbourgban tartózkodó tudósítója úgy értesült, hogy Cseh Katalin (Momentum, Renew Europe képviselőcsoport) és Gyöngyösi Márton (Jobbik, független EP-képviselő) is a felszólalók között lesz.
A 2018-as Sargentini-jelentés EP-vitájából sokat idézett mondat volt Orbántól, miszerint „mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk”.
Lapunk élőben tudósít szerdán az Európai Parlamentből a jogállamisági vitáról, tartsanak velünk!
