Nem mondott igazat Orbán – állítja az Európai Bizottság

Nem mondott igazat Orbán – állítja az Európai Bizottság

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Tények és tévhitek felütéssel kezdődik az Európai Bizottság szerdán kiadott közleménye, amelyben arról írnak, hogy a magyar kormány nem mondott igazat – számolt be róla a Hvg.hu. Bár a magyar kormányfőt név szerint nem említik, a közleményben idézik Orbán Viktor monológját, aki a melegellenes törvény európai parlamenti vitája után azt mondta: „az Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba.”

A testület mostani közleményének egyik előzménye, hogy Varga Judit igazságügy miniszternek még június végén pontokba szedve mutatták be, miért ellentétes a magyar jogszabály az uniós értékekkel. Ez utóbbi álláspontot a mostani közleményben is hangsúlyozták azzal, hogy az Európai Bizottság szerint a melegellenes módosítókkal kiegészített pedofiltörvény több ponton sérti az közösségi jogszabályokat.

– A fent említett állítást a levél nem tartalmazza és ilyen értelmű nyilatkozatot a bizottság nem tett – olvasható a szerdai közleményben, amely rögzíti: „a gyereknevelés vitathatatlanul a szülők joga és felelőssége. Az egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása ugyanakkor minden európai uniós polgár alapjoga, ahogy az is, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés és megbélyegzés vallási, politikai vagy nemi hovatartozás és szexuális irányultság alapján”.

A Népszava  a Financial Times-ra hivatkozva azt írta, a pedofiltörvény miatt valószínűleg már csütörtökön elindítják a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az üzleti lap értsülései szerint Brüsszel Lengyelországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indít, amiért több tucat önkormányzat “LMBT-ideológiától” mentesnek nyilvánította magát.

Közben Varga Judit szerdán a Facebook-oldalán arról írt: a gyermekvédelmi törvény miatt késlelteti az Európai Bizottság a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírását a magyar kormánnyal. Az MTI által is idézett igazságügyminiszter szerint „Ursula Von der Leyen bizottsági elnök júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson a megállapodást aláírni a kormánnyal, mivel a szakmai egyeztetések konstruktívan haladtak; már megvolt az időpont, de közben az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt”. – Az uniós intézmények ezután erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra, „hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba. Ki akarják kényszeríteni, hogy beengedjük a szexuális propagandát a gyermekeink közé. Most ezért húzódik a csomag elfogadása. A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt” – írta a politikus.

Varga Judit állítja: a kormány nem kereste ezt a konfliktust. „Egészen egyszerűen csak önazonosak, következetesek vagyunk, az igazat mondjuk, hiszen a jó ügy mellett állunk ebben a kérdésben is: a gyermekek és a szülők jogait védjük” – közölte, hozzátéve, hogy Litvánia is hasonlóképpen cselekedett korábban.

– Nincsen magyar vita, egy európai vitáról van szó. Ez egy összeurópai konfliktus. Ugyanakkor a magyar törvény nem európai dimenzió, nemzeti hatáskörbe tartozik. Az Alapjogi Charta is kimondja, hogy nemzeti hatáskörben van a gyermekek nevelése. Az unió ne akarjon beleszólni abba, hogyan nevelik a magyar szülők a gyermekeiket Magyarországon! – véli a miniszter.

A magyar helyreállítási terv kész, „megvannak a forrásaink ahhoz, hogy ezeket elindítsuk. Ez a pénz jár a magyaroknak, mert megdolgoztak érte” – írta Varga Judit. Hozzátette: a magyar gazdaság teljesítménye a rendszerváltozás óta soha nem látott mértékben, hat százalékkal nőhet, akkor is, ha az EU-tól „egyetlen fillér sem érkezik az év végéig”. – A kormány nyugodt, hiszen legutóbb is másfél évig húzódtak a hétéves keretköltségvetési tárgyalások az Európai Unióban. A magyar gazdaság erős lábakon áll, ezt a bizottság is megerősítette, hiszen előrejelzésében 6,3 százalékos magyar növekedésre számít – írta.