A migrációról szóló cikkek csupán tíz százalékában jutottak szóhoz maguk a menekültek és migránsok – derül ki a Néma migránsok, hangos politika, megosztott média című, nemrég megjelent tanulmányból, amely 17 ország sajtóját vizsgálta. A kutatást az Otto Brenner Alapítvány támogatásával (az IG Metall német szakszervezet alapítványa) készítette a European Journalism Observatory. A nemrég megjelent tanulmányt a TU Dortmund Egyetem Erich–Brost Intézetének munkatársai, Susanne Fengler és Marcus Kreutler jegyzik.
A kutatásban 17 ország, köztük Magyarország két-két, különböző politikai beállítottságú napilapjának, illetve online hírportáljának migrációról és menekültekről szóló összes cikkét vizsgálták hat héten át. A hat vizsgált hetet két különböző időszakból választották ki, az egyik a 2015-ös menekültválság idején, 2015 augusztustól 2016 januárig tartott, a másik 2017 októberétől 2018 márciusáig. A magyar sajtóból a Magyar Hírlap online és az Index anyagaival dolgoztak, Németországban a liberális Süddeutsche Zeitungéval (SZ) és a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungéval (FAZ), Franciaországban a Le Monde és a Le Figaro cikkeivel.
A kutatás szerint mennyiségi szempontból Magyarország volt a csúcstartó a migrációs témában: az Indexen és a Magyar Hírlap online-on összesen 1583 cikk jelent meg a vizsgált hat hét alatt a migráció és a menekültek témájában, a többségük, háromnegyedük a Magyar Hírlap oldalán.
A két német médium, a FAZ és a SZ összesen 1006 cikket közölt, ezzel a második helyen Magyarország után Németország szerepel a mennyiségi rangsorban. A brit The Guardianban és az amerikai New York Timesban 300 és 216 cikket találtak a kutatók a témáról a vizsgált időszakokban – a nemzetközi összehasonlításban már ez is átlag felettinek számít. A svájci Neue Züricher Zeitung és a román Adevarul napilap online felülete például 183 és 137 migrációval és menekültekkel foglalkozó cikket jelentetett meg. Rajtuk kívül csak a vizsgált két-két spanyol és a cseh lap lépte át valamivel a száz cikkes határt, a többiek ez alatt maradtak. A kutatásban szerepelt az említetteken kívül még az albán, bolgár, ukrán, orosz, belarusz, lengyel, portugál, olasz és francia sajtó, mindegyik két-két sajtótermékkel.
Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a migrációban erősen érintett Olaszország két fontos médiuma, a Corriere della Sera és a La Stampa is nagyon keveset tudósított a témáról, főleg a magyar és német lapokhoz képest. Franciaországban annak ellenére nem jelent meg túlságosan sok cikk a migrációról, hogy az egyik vizsgált hétre estek a párizsi, többek közt a Bataclan elleni terrortámadások, és egy másik vizsgált héten történt a strasbourgi karácsonyi vásárt ért merénylet.
A migrációról szóló tudósítás a kutatás szerint nagyobb részben politikai tudósítást jelentett, vagyis a helyzetet övező hazai és nemzetközi politikai vitákról szóló cikkeket, csak kisebb része foglalkozott a migránsok és menekültek helyzetével és a segítségnyújtással, illetve a problémákkal és a bevándorlás elleni tiltakozásokkal.
Összességében inkább a nyugat-európai és inkább a baloldali-liberális médiumok fókuszáltak erősebben a migránsok, illetve menekültek helyzetére és a segítségnyújtásra, a kelet-európai és az inkább jobboldali vagy konzervatív irányultságú médiumok pedig a problémákra és a tiltakozásokra. A német Süddeutsche Zeitung cikkeinek 41 százaléka foglalkozott a migránsok helyzetével és a segítségnyújtással, problémákkal és tiltakozásokkal 13 százalékban, míg a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál nagyon eltérő volt a helyzet: a tudósítások 15 százaléka problémákra, tiltakozásokra, 11 százaléka segítségnyújtásra és a menekültek helyzetére fókuszált, a többi esetben politikai szempontból foglalkozott a kérdéssel.
Nincs migrációs válsághelyzet Magyarországon | Magyar Hang
Csak néhány kétségbeesett és kiszolgáltatott embert látott szögesdrótok mögé zárva – mondta Budapesten az ENSZ jelentéstevője.
Az Index kicsivel több, mint kétszer annyit (33 százalék) foglalkozott a migránsok és menekültek helyzetével és a segítséggel, mint a tiltakozásokkal és a problémákkal (15 százalék), a Magyar Hírlap ugyanannyit (27 százalék), mind a kettővel, ebből 24 százalékban azzal, hogy a migránsokkal van probléma.
Összességében túlnyomórészt politikai anyag volt a migrációról és menekültekről való tudósítás, vagyis a témát övező belpolitikai és nemzetközi szinten zajló vitákat dolgozta fel. A témáról szóló cikkek 51 százalékának főszereplője valamilyen politikai szereplő, politikus, nemzetközi szervezet, esetleg több ország együttese (például „a nyugat”, vagy „a muszlim világ”) volt, 18 százalékban valamilyen civil vagy társadalmi szerveződés.
Összességében baloldali vagy liberális sajtótermékeknek megszólaló alanyok csaknem negyven százaléka pozicionálta magát negatívan a migrációval kapcsolatban, míg a jobboldali illetve konzervatív médiumokban a megszólalók felére volt ez igaz. A nem pártokhoz-politikai oldalakhoz kötődő vagy azonosítatlan hovatartozású médiumoknál a megszólalók közel felének volt negatív a hozzállása. Az egyes országokban eltérő lehetett az összkép: negatívan nyilvánult meg a megszólalók többsége például Magyarországon, és Olaszországban, ellenben Németországban, Spanyolországban, Franciaországban pozitív volt a megszólalások többsége.
A migránsok mindössze 26,6 százalékban voltak főszereplői a róluk szóló tudósításoknak, 18 százalékban úgy, mint nagyobb, anonim embercsoport, és csak 6 százalékban úgy, mint egyedileg azonosítható személyek. A migránsok a 17 ország összes, több mint 5 ezer vizsgált cikkének tíz százalékában kaptak lehetőséget a megszólalásra – ahogy a bevezetőben jeleztük.
A vizsgált médiumok közül csak a Magyar Hírlap és az orosz Kommersant cikkei között nem szerepelt egy olyan sem, amelyben egy migráns vagy menekült szót kapott volna. A Magyar Hírlap négy egyedileg azonosítható migráns személyt mutatott fel a hathetes időszakban, de egyiktől sem idéz, az Index pedig hat olyat, akitől nem idéz, és hét olyat, akitől viszont igen. Összesen 411 migráns szólal meg a 17 ország több mint 5000 cikket magába foglaló teljes anyagában, miközben 4267 olyan beszélő szerepel a cikkekben, aki nem migráns.
A tanulmány teljes, angol és német nyelvű szövege letölthető az Otto Brenner Alapítvány oldaláról, rövid összefoglalót készített róla az European Journalism Observatory is.
