Részben érdekes, részben lényegtelen, részben értelmetlen dolgokat mondott Orbán Viktor Magyarország uniós forrásairól péntek reggel a Kossuth Rádióban. A pénzek jelentős része még mindig be van fagyasztva, és nem igaztán tűnik úgy, hogy a kormány mindent megtenne a megszerzésükért.
Orbán Viktor szerint van az ország számláján 12,5 milliárd euró, amelyet a vállalkozók megkapnak, ha elvégezték a munkájukat és benyújtják a számlát, amelyet majd Brüsszel megtérít. E kijelentés megértéséhez tudni kell, hogy egy évvel ezelőtt a hétéves költségvetés kevesebb mint felét, 10,2 milliárd eurót az igazságszolgáltatás függetlenségének állítólagos helyreállítása elismeréseként felszabadítottak. Év közben néhány újabb feltétel teljesítése lehetővé tette azt, hogy Magyarország további összegek hez férjen hozzá. Ezt költheti az ország, de nem jut hozzá sem az innen fennmaradó körülbelül 9 milliárdhoz, sem pedig ahhoz a 9,5 milliárdhoz, amely a helyreállítási forrásokból illeti – pontosabban: illetné – meg az országot. Orbán szerint csak 2026 után lesz kérdés, hogy lesz-e még pénz, vagyis ezzel már a következő hét éves költségvetésre utal. Amit – tette hozzá – ő nem fog megszavazni, vagyis megvétózza az egész uniós büdzsét, ha nem kapunk pénzt.
Orbán Viktor Menczer Tamás akciójáról: Jól tette!
Orbán Viktor rádióinterjújában hosszasan fejtegette Európa nagy bajait, azt, hogy miként akarják őt Brüsszelből megbuktatni, kit szánnak a helyére, s hogy miért volt fontos a Vatikánban tett látogatása és a Meloni olasz kormányfővel folytatott tárgyalása.
Ami a vétót illeti: igen, az EU-nak van hétéves keretköltségvetése, de minden évre vonatkozóan külön-külön fogadják el a pontosított költségvetést. Ezekhez a tagállamok egyhangú döntése kell, mint ahogy minden, esetleges módosításhoz is. Pár héttel ezelőtt, november 16-án a kormányok elfogadták a 2025-ös költségvetést. E tényt a magyar elnökség saját nagy sikereként jelentette be. Ha Orbán vétózni akart volna, akkor itt megtehette volna. Már csak azért is, mert a befagyasztott pénzek tekintetében november közepén pontosan ott tartottunk, mint december elején: Magyarország továbbra sem teljesítette a jogállamisági eljárás keretében a korrupcióellenes fellépés megerősítését célzó előírások mindegyikét. Sőt, tulajdonképpen ez a helyzet immáron egy éve: fennáll tavaly a kormány kipipált néhány feltételt, aztán azóta semmi sem történt.
A vétót a kormány persze próbálgatta erre a hétéves költségvetésre vonatkozóan is. 2020 végén Magyarország blokkolta az egész uniós büdzsét pár hétig (a lengyelekkel karöltve), mert tiltakozott a jogállamisági eljárás bevezetése ellen. A vétót akkor oldották fel, amikor a tagállamok ígéretet tettek arra, hogy a magyar és a lengyel kormány pert indíthat az Európai Bíróságon a jogállamisági eljárásra vonatkozó törvény érvénytelenítése érdekében. Egy olyan ígéret miatt hátrált meg a Budapest és Varsó, aminek semmi tartalma nem volt: anélkül is pert lehetett indítani, hogy leírták volna ezt még egy papírra. Mindenesetre a keresetet beadták, a pert elbukták, az eljárás megindult, a pénzeket befagyasztották.
Teljesen értelmetlen a vétó emlegetése a helyreállítási források vonatkozásában. Magyarországot innen körülbelül 9,5 milliárd euró illeti meg – nagyobb részben vissza nem térítendő támogatás, kisebb részben kedvezményes hitel –, a pénzt szintén a jogállamisági eljárás blokkolja. Ugyanakkor ezt az összeget – melyet már a többi tagállam javában költ – csak 2026 augusztus végéig lehet beruházásokra fordítani. Vagyis addig mindennek meg kell valósulnia, és 2026 végéig el kell számolni a pénzzel. Ha ez nem történik meg így, ezekkel a határidőkkel, akkor a pénz elvész. Arra van lehetőség – és ez is egy magyar törekvés –, hogy meghosszabbítsák a határidőket. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy ehhez valamennyi kormánynak a jóváhagyása kell. Vannak olyan vélemények, hogy ennek elérése érdekében nem feltétlenül a következő költségvetés vétójával való fenyegetődzés a legjobb taktika.
Ha Magyarország továbbra sem fizeti ki az EU-s bírságot, akár még az agrárpénzek is rámehetnek
A színfalak mögött ugyanakkor intenzív egyeztetések zajlanak Magyarország és az Európai Bizottság között. Ezek azonban Martin József Péter szerint szinte hiábavalóak.
Addig is, míg megy a verbális párharc, a hétéves költségvetésből befagyasztott 6,3 milliárd euró időarányos része, azaz mintegy egymilliárd euró az év végével elvész, nem lesz hozzáférhető, és ezt nem lehet „visszacsinálni”. Aztán egy év múlva megint ugrik egymilliárd, aztán megint.
Tehát nemcsak, hogy pénzt nem kap az ország, az elvileg még hozzáférhető összeg is folyamatosan csökken. Ráadásul eközben adósságot halmozunk fel. Az Európai Bíróság ítéletének be nem tartása miatt júniusban egyszeri 200 millió euró, plusz napi egymillió eurós tétel ketyeg, egészen addig, amíg nem sikerül az EU-s jognak megfelelő menekültügyi szabályozást alkotni. Nem kell a migránsokat beengedni, de biztosítani kell a tisztességes eljárást számukra. November 14-ig szólóan küldték már ki a fizetési felszólítást, akkor 353 millió eurón állt a számláló. Mára ez 22 millió euróval több lett. Így ha ma a kormány az Orbán Viktor által emlegetett 12,5 milliárd euró terhére számlát küldene, először ezt a 375 milliót vonnák le belőle.
