Tíz évre szóló szociális kötelezettségvállalást tettek az uniós tagállamok, amelyhez a történelemben először csatlakoztak társadalmi szervezetek is. A cél az, hogy a koronavírus utáni újjáépítésnek ne legyenek vesztesei, a gazdaság átalakulása ne járjon a szakadékok elmélyülésével. Orbán Viktor szerette volna kihúzni a szövegből a „gender” szót, de nem járt sikerrel.
Az európai uniós intézmények vezetői szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel együtt aláírták az úgynevezett „portói szociális kötelezettségvállalást” a portugáliai városban. Az állam- és kormányfők részvételével zajló informális csúcstalálkozó zárónyilatkozata nagyon sok fontos elvet hangsúlyoz, de a gyakorlatra lefordítva három fontos célkitűzést fogalmaztak meg a következő öt évre:
- legalább 78 százalékos foglalkoztatási ráta elérése az Európai Unióban,
- évente a felnőttek legalább 60 százaléka vegyen részt képzésekben,
- és a társadalmi kirekesztődés vagy a szegénység kockázatának kitettek száma legalább 15 millió fővel – és ezen belül legalább 5 millió gyermekkel – csökkenjen.
Mindezek alapja az Európai Bizottság által márciusban bemutatott cselekvési terv. A várakozások szerint ez segíteni fogja Európát abban, hogy megtalálja a helyes utat „az új társadalmi, technológiai és gazdasági fejlemények, valamint a világjárvány társadalmi-gazdasági következményei által előidézett átalakulások útvesztőjében”. A terv garantálni fogja, hogy senki se maradjon le az egyidejűleg zajló digitális és éghajlatvédelmi átállás során.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „Európa szociális céljainak összhangban kell lenniük az európai zöld és digitális célkitűzésekkel. Közelebb akarunk kerülni a teljes foglalkoztatottsághoz, több európai polgárnak szeretnénk lehetővé tenni a szükséges készségek elsajátítását, valamint minden európai számára egyenlő esélyeket kívánunk biztosítani egy fokozottan digitális és fenntartható gazdaságban. A portói szociális csúcstalálkozón együttesen kötelezettséget vállalunk egy olyan szociális Európa kialakítására, amely megfelel napjaink és korunk követelményeinek, és mindenki javát szolgálja.”
António Costa portugál miniszterelnök pedig így nyilatkozott az aláírást követő sajtótájékoztatón: „A portói kötelezettségvállalás a jövő és a remény iránti elkötelezettség. Ma arra a következtetésre jutottunk, hogy társadalmaink csak akkor lesznek virágzóbbak és igazságosabbak, ha az általunk kitűzött éghajlati és digitális célok teljesítése mellett a szociális pillért is végrehajtjuk.”
Nem lenne igazi csúcstalálkozó-hangulata az eseménynek, ha nem fűszerezte volna magyar (és lengyel) vétófenyegetés az eseményt. Ugyan már hónapok óta zajlik az egyébként leginkább protokolláris értekezlet előkészítése, az elfogadásra váró dokumentum szövegezése, mégis, pár órával a találkozó előtt jutott eszébe a magyar és lengyel kormánynak, hogy a dokumentumban szereplő „gender” kifejezés számukra vállalhatatlan.
Ezt a csúcstalálkozóra érkező Orbán Viktor így fogalmazta meg: „Mi, keresztények, a „gender”-t ideológiailag motivált kifejezésnek tekintjük, amelynek jelentése egyáltalán nem tisztázott, néha jelent valamit a férfiak és nők között, de nem szeretnénk ezt az ideológiai vitát összekeverni a férfiak és nők közötti egyenlőség iránti határozott elkötelezettségünkkel.” Orbán azt is elmondta, hogy ezekben az esetekben Magyarország „a nemek közötti egyenlőség” kifejezés helyett „a férfiak és nők közötti” egyenlőség kifejezést javasolja használni, de – mutatott rá – ezt mindig elutasítják.
Ami a szociális kérdéseket illeti, Orbán azt mondta, azért jött, hogy az ezen a téren működő magyar modellt bemutassa a többieknek. Ennek a rendszernek az alapja az erős családtámogatási rendszer, a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom – vissza is kérdezett a magyar miniszterelnök az őt kérdező riporternél, hogy tudja-e, mi az a munkaalapú társadalom, de az újságíró tudta.
A szintén a csúcstalálkozón tartózkodó Varga Judit igazságügyi miniszter a célokat értékelve azt írta Facebook-oldalán, hogy „a magyar kormány szándéka, hogy a következő évtizedben 85 százalékára emeljük a foglalkoztatottságot, sőt: 2030-ra az EU azon öt országa közé tartozzunk, ahol a legjobb élni, lakni, és dolgozni.”
Végül nem sikerült a magyar-lengyel terv, a „gender” szó, mint „nemek közötti egyenlőség” megmaradt a szövegben. Olyan formában, hogy a felek vállalják a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, a bérszakadék megszüntetését és a foglalkoztatási szakadék legalább felére csökkentését.
Az uniós vezetők találkozója szombaton is folytatódik. Áttekintik majd a Covid-intézkedések hatásait és videokonferenciát tartanak India vezetésével.
