
Nem sikerült döntést hozni az EU-hoz akkreditált nagykövetek brüsszeli tanácskozásán az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbításáról. Magyarország formálisan nem vétózott, mert nem tették fel szavazásra a kérdést, de ennek a magyar ellenkezés volt az oka. Hétfőre napolták a témát, amikor a külügyminiszterek elé kerül az ügy.
Január 31-ig kell döntenie az Európai Uniónak arról, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat ismét meghosszabbítja-e fél évvel. Ezek a döntések eddig nem okoztak különösebb problémát, most azonban a magyar kormány arra hivatkozással, hogy az Egyesült Államokban új elnöki adminisztráció kezdte meg a munkát és ennek fényében kell az uniós politikát alakítani, a szankciós rezsim átgondolását tartja szükségesnek. Amennyiben az EU nem hosszabbítja meg a szankciós intézkedéseket, az egész, 15 büntetőcsomagból álló eddigi rendszer összeomlik. Ennek azonnali eredménye az lenne, hogy felszabadulna 210 milliárd eurós befagyasztott orosz banki vagyon, amelyet jelenleg egy belga vagyonkezelő ellenőrzése alatt áll.
A Magyar Hang lengyel elnökségi forrásokból megtudta, hogy a nagyköveti értekezleten nem született döntés a hosszabbításról és átkerült a téma a hétfői külügyminiszteri ülésre. Korábban arról lehetett hallani az Európai Tanács elnökének köreiből, hogy ha nincs döntés pénteken, akkor a legmagasabb szintre utalják a kérdést és egy rendkívüli EU-csúcsot hív össze Antonio Costa. Erről egyelőre nincs újabb információ. Ugyanakkor ez egybevágna Orbán Viktor elképzeléseivel, aki az EU-n belül szeretne egy vitát folytatni. Igaz, arra talán ő sem számított, hogy éppen Donald Trump lesz az, aki újabb szankciókkal fenyegeti meg Putyint, ha nem hagyja abba a háborút, vagyis ebből a szempontból az új elnök a régi politikáját folytatja. Megtudtuk még azt is, hogy a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a magyar nagykövet több hozzászólása is borzolta a kedélyeket és növelte a bizonytalanságot.
Egy magas rangú uniós diplomatától a Magyar Hang úgy értesült, hogy az EU-nak nincs „B”-terve arra az esetre, ha Magyarország vétózna. „Nem látunk más lehetőséget, mint azt, hogy a következő napokban jóváhagyják” – fogalmazott. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában a szankciós ügyet összekapcsolta az Ukrajnával fennálló vitával, mivel az ukránok nem engedik a gázszállítást a területükön keresztül. A magyar miniszterelnök szerint az EU-nak fel kell szólítani Ukrajnát, hogy ezt ne csinálja, mert uniós tagállamok energiaellátását veszélyeztetik. Ugyanakkor egy pénteki háttérbeszélgetésen egy EU-s tisztviselő kijelentette, hogy nincs olyan információjuk, amely szerint az ukrán lépés bármely tagállamban sértené az energiabiztonságot.
Brüsszelben azzal próbálják magukat nyugtatni a tagállami képviselők, hogy a magyar kormány már számos alkalommal fenyegetőzött a szankciók blokkolásával, de a végén mindig mindent megszavaztak. Az EU egyébként már a 16. szankciós csomagot készíti elő, amelyet a háború kitörésének harmadik évfordulója előtt szeretnének elfogadni.