A német keresztényszocialisták Kossuth rádiónak nyilatkozó volt alelnöke szerint a müncheni labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzés előtt a szivárványos zászlókról szóló vita egyértelműen Magyarország ellen zajlott, ami miatt ő szégyenkezett.
Újabban egy kifejezetten rossz, mindent jobban tudó nyelvezet alakul ki az uniós intézményekben, pedig az országok nem azért léptek be az unióba, hogy az EU-biztosok folyton demokratikus cenzúrát gyakoroljanak felettük – mondta Peter Gauweiler, a Keresztényszociális Unió (CSU) volt alelnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában.
Azzal kapcsolatban, hogy a holland miniszterelnök azt vetette fel, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból, Gauweiler azt mondta: Mark Rutte kijelentése egyáltalán nem helyénvaló, személye pedig még néhány héttel ezelőtt is annyira vitatott volt a saját hazájában, hogy senki sem akart vele koalícióra lépni és „nagy nehezen kerülte csak el a saját politikai halálát”. A német szociáldemokrata párt, az SPD volt elnökének arra a kijelentésére pedig, hogy Magyarországot most nem vennék fel az unióba, azt mondta: Martin Schulz azt is mondta, hogy maga az Európai Unió sem nyerne felvételt, mert a mostani demokratikus hiányosságai miatt nem felelne meg a saját kritériumainak, amivel a volt CSU-alelnök szerint Schulz magát az uniót is nyíltan kritizálta.
Peter Gauweiler úgy fogalmazott: „Orbán Viktornak több legitimációja van, mint az összes EU-biztosnak együttvéve”. Arra a kérdésre, hogy a CSU és a Fidesz történelmi hagyományokon alapuló barátsága már a múlté-e, azt válaszolta: nemcsak a múlt, de a jövő része is. Szerinte voltak nézetkülönbségek az Európai Néppárton belül, amelyek nem Bajorország és Magyarország kapcsolatát érintették elsősorban. Egy „modernizációs” folyamat zajlott sok kereszténydemokrata és konzervatív párton belül, amit Magyarország nem akart követni, és ezért voltak viták – fogalmazott az MTI által is idézett politikus, hozzátéve: a nézeteltéréseket nyíltan meg kell beszélni, ezt nevezzük demokráciának.
A magyar gyermekvédelmi törvénnyel és az LMBTQ-közösséggel összefüggésben azt mondta: a vita valójában arról szól, hogy a melegek ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek-e, sőt kössenek-e házasságot. Hozzátette: erről nem csak Magyarországon oszlanak meg a vélemények, hanem a világ minden országában. – Az mindenképpen jó tendencia, hogy megszűnik a kirekesztés, pozitív, hogy az emberek másként is együtt élhetnek, mint korábban – tette hozzá. Felidézte: olyan új jelenségek tűntek fel, amelyek 20-30-40 éve még bűncselekményeknek számítottak. Példaként említette, hogy Németországban a '60-as években a házasságtörés is bűncselekménynek számított és tilos volt. Sőt, kerítői tevékenységnek számított, ha valaki befogadott az otthonába olyan párt, akik nem voltak összeházasodva. – Ebben megváltozott az értékrend, és ez nem rossz – vélte Peter Gauweiler, aki szerint ha nyíltan beszélünk minderről, akkor azt is el kell fogadni, hogy heves vitákat vált ki, amit el kell viselni, és tisztelettel el kell fogadni mások véleményét. Megemlítette, hogy olvasta Orbán Viktor Szamizdat nevű kiadványát, amelyben a kormányfő arról ír, hogy Magyarországon az LMBTQ-emberek szabadon élhetnek, és azt reméli, ez így is van.
A német politikus arról is beszélt, hogy vannak velünk született emberi jogok, amelyek nem a nemzeti határokhoz vannak kötve. Felidézte: Winston Churchill volt brit miniszterelnök ajánlására az európai országok az 1950-es években aláírták az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelyhez a kommunizmus bukása után a közép- és kelet-európai országok, valamint Oroszország és Törökország is csatlakozott. – Létezik az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Strasbourgban, amelynek semmi köze sincs az EU-hoz, sem az Európai Bizottsághoz és a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához – mutatott rá. Emlékeztetett: a lisszaboni szerződésben az EU tagországai – köztük Magyarország és Németország is – aláírásukkal kötelezték az Európai Bizottságot arra, hogy mint intézmény írja alá az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ez azonban a mai napig nem történt meg. – Pedig a gyermekvédelmi törvény kapcsán kialakult vita is az EJEB elé tartozna, nem pedig a bizottságra – szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy az EU visszatartja az újjáépítési alap kifizetéseket a gyermekvédelmi törvény miatt, Peter Gauweiler azt mondta: sokan vannak, akik a bizottság álláspontját nem tartják helyesnek, és sokan nyíltan meg is mondják, köztük ő maga is. – Az Európai Bizottságnak ebbe a kérdésbe nem kellene beavatkozni, hiszen nem erre hivatott – mondta.
Felidézte azt is, hogy a német parlamentben, a Bundestagban Angela Merkel német kancellár 2017-ben a melegházasságot még alkotmányellenesnek nevezte, majd ő maga is a melegházasság ellen szavazott. A volt CSU-alelnök úgy fogalmazott: aztán nem tett semmit, hagyta a dolgokat a maguk útján haladni és azt mondta, ez a képviselők egyéni döntése volt. Ugyancsak emlékeztetett, hogy még 2002-2003-ban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szóvivője azt mondta a Bundestagban, hogy „a melegházasságot nem kellene a férfi-nő kapcsolaton alapuló házasság szóval illetni, mert egy asztal sose lesz szék”.
Peter Gauweiler úgy fogalmazott: ezen ma már túl vagyunk és mi el is tudjuk ezt fogadni, de tolerálni kell, ha más országok másképp vélekednek. A politikus arra is kitért, hogy a müncheni labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzés előtt a szivárványos zászlókról szóló vita megítélése szerint egyértelműen Magyarország ellen zajlott, ami miatt ő szégyenkezett. – A magyarok nem érdemelték meg, hogy egy futballmérkőzést politikai célokra használjanak fel és megpróbálják az egyébként remek focistákat és rajongókat pellengérre állítani – fogalmazott.
