Polt Péter: A szuverenitás miatt nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez

Polt Péter: A szuverenitás miatt nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez

Polt Péter legfőbb ügyész az Ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 2-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Polt Péter szerint Magyarország „a szuverenitást érintő elvi okok miatt” nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Ezt egy bécsi konferencián mondta a legfőbb ügyész a Hvg.hu tudósítása szerint. 

„Az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásának célja az unió pénzügyi érdekeinek védelme volt. Magyarország – bár a szuverenitást érintő elvi okok miatt nem csatlakozott a szervezethez – arra törekszik, hogy az EU pénzügyi érdekeit ugyanúgy, vagy akár hatékonyabban védje, mint teszi azt az EPPO” – jelentette ki Polt Péter legfőbb ügyész Bécsben, az Európai Uniós tagállamok ügyészségeit tömörítő szervezet, a Network ülésén a Hvg.hu szerint. Az ülésen Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség elnöke is részt vett.

Polt az előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknél – ha az EU szükségesnek látja – pótmagánvádlóként léphet fel. Erre a magyar jogrendszer ma is lehetőséget ad. Az Európai Uniót – ebben az esetben mint sértettet – a pótmagánvádas eljárás során akár az Európai Ügyészség is képviselheti.

Beszélt a legfőbb ügyész az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kialakult, általa hatékonynak nevezett közös munkáról is – szerinte így garantálható, hogy bizonyosan a magyar hatóságok tudomására jussanak az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekmények. Beszámolója szerint a magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásainak száz százalékában eljárást indít, vagy ha már folyamatban van egy eljárás, az igazságügyi ajánlásokat beépíti a munkába. Az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján indított esetekben Magyarországon 67 százalék a vádemelési arány, míg az uniós átlag 37 százalék.