Az Európai Bizottságnak állást kell foglalnia a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárással kapcsolatban, mert a válaszadásra rendelkezésre álló egy hónapos határidő 2022. szeptember 21-én lejár. Ezért a testület vasárnap reggel ül össze és várhatóan a déli órákban tájékoztatják a nyilvánosságot a döntésükről. Ez minden kollégiumi tanácskozás után így történik és a témában illetékes biztos áll majd az újságírók elé. Magyarországgal kapcsolatban valószínűleg Johannes Hahn költségvetési biztos lesz az érintett.
Azért lesz ilyen szokatlan időben, vasárnap az Európai Bizottság biztosi kollégiumának az ülése, mert a testület elnöke jövő héten külföldön lesz, először II. Erzsébet temetésén vesz részt, majd pedig az Egyesült Államokba utazik több napra, ahol többek között az ENSZ közgyűlésén vesz részt – erősítették meg az Európai Bizottságnál a Magyar Hang érdeklődésére.
Akármilyen tartalmú választ fogad el az Európai Bizottság vasárnap, és érkeznek meg majd hétfőn a magyar kormány által kezdeményezett jogszabály-javaslatok, ez csak a dolgok rendezésének kezdetét jelentik. Ha a magyar reakció megfelelő lesz és ennek hatására a Bizottság megszünteti az uniós források védelmében indított eljárást, akkor lehet szó a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról, amelynek tétje 5,9 milliárd euró. A két folyamat ugyan elvileg független egymástól, de azt a brüsszeli testület egészen biztosan nem vállalja fel, hogy egyrészt fenntartja, hogy Magyarországon az uniós források veszélyben vannak, másrészt hozzájárul a pénzek kifizetéséhez.
Ennek a helyzetnek egy lehetséges feloldása lenne, és időt takarítana meg, ha a Bizottság gyakorlatilag az ügyeket összevonva úgy döntene, hogy feltételekkel jóváhagyja a magyar programot, a feltételek pedig a magyar parlament által meghozandó törvények lennének. Ez sem lehetetlen, mert Lengyelország esetében hasonló konstrukció érvényesült, igaz, a lengyelekkel szemben nem folyt a jogállamisági eljárás.
Az idő azonban fogy, nemcsak az kell, hogy az Európai Bizottság zöld utat adjon, erre még a tagállamoknak is rá kell bólintaniuk. Így most Brüsszelben arra készülnek, hogy a szükséges papírmunkát, szerződéseket a legutolsó pillanatokban, decemberben kell elvégezni. Ennek azért van jelentősége, mert ha december 31-ig nincs meg valamennyi formai kellék, akkor a jogszabály szerint a források 70 százaléka elvész. Hozzá kell tenni, hogy már most nagyon sokat bukott Magyarország a példa nélküli késlekedéssel.
Először is, az teljes összeg 13 százalékát tavaly december 31-ig fizették volna ki előlegként, ez Magyarország esetében 326 millió euró lett volna. Mivel nem volt elfogadott terv – amelynek normális esetben 2021 nyarán rendelkezésre kellett volna állnia -, idén júniusban újra kellett számolni azt az összeget, amelyre Magyarország jogosult. A GDP-növekedés miatt a 7,2 milliárd eurót módosították, így alakult ki a jelenleg érvényes 5,9 milliárd euró. Vagyis csak ezzel 1,3 milliárd eurót, körülbelül 520 milliárd forintot veszített Magyarország.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a jogállamisági eljárás hatással van a hétéves költségvetéssel kapcsolatos Partnerségi Megállapodásra is – Magyarországnak ugyanis nincs még a 2021-2027-es költségvetési időszakra aláírt szerződés az EU-val, aminek nagysága többszöröse a helyreállítási alapokból várható forrásoknak. A tagállamok túlnyomó többsége már vette ezt az akadályt is.
