Ezen a héten ismét Magyarország került az európai politika középpontjába. Tulajdonképpen minden napra jut egy esemény, ami szorosan kötődik a magyar kormány tevékenységéhez. A bírálatok túlnyomó többségben vannak, de akadt egy-két védőbeszéd is.
Kedden a tagállamok vitatták meg a hetes cikkely szerinti eljárás keretén belül a magyar demokrácia legfrissebb fejleményét, s abban maradtak, hogy majd legközelebb folytatják. Mindenesetre ez azt is jelenti, hogy a tagállamok szerint is szisztematikus veszély fenyegeti Magyarországon az uniós értéket, mint ahogy ezt már közel öt éve is mondják, hiszen 2018 őszén kezdődött ez az eljárást.
Az Európai Parlamentben pedig egy újabb állásfoglalást készítettek a magyar helyzetről – immáron ki tudja hányadikat, a legutóbbi tavaly őszi. Ezt a dokumentumot öt parlamenti párt javasolta, az öt képviselőcsoport a 705 EP-képviselőből 530-at, tehát a plénum kétharmadát tömöríti. Erről az állásfoglalás-tervezetről vitáztak a képviselők szerdán későn délután, amelynek egyetlen mondata okozott nem várt vihar. Mégpedig az, amelyikben a képviselők kétségbe vonnák azt, hogy Magyarország alkalmas lenne 2024 második felében az EU soros elnökségének ellátására.
Ugyan az Európai Parlamentnek ebben nincs döntési szerepe, de már több képviselő „feszegeti a határokat”. Egy sajtótájékoztatón Sophie in’t Veld holland liberális képviselő azt mondta, hogy bár mindenki természetesnek veszi – és az is –, hogy az EP együtt működik az elnökséggel, de ez nincs kötelezővé téve és még a hogyanjáról sem szólnak rendelkezések. Vagyis az Európai Parlament gördíthet akadályokat a tagállamok tanácsának munkája elé. Sok aggodalmas hang szólalt meg annak kapcsán, hogyan lenne képes a magyar kormány képviselni az európai értékeket, amikor éppen azok megsértése miatt folyik ellene számos eljárás és függesztették fel a forrásokat. Utóbbihoz ezúton is ragaszkodik az Európai Parlament, vagyis továbbra sem támogatják, hogy Magyarország számára kifizetések történjenek az uniós kasszából.
A vitában a holland szociáldemokrata, Thijs Reuten többek között arról beszélt, hogy a vészhelyzeti kormányzás is jól mutatja, hogy Magyarországon valami nincs rendben. Személyes tapasztalatai is vannak arról, hogy miközben Putyinnal kokettál Orbán, a diákokat is elhallgattatják és sokan azt mondják, hogy az EU az utolsó remény.
Egy másik holland, a korábban már említett liberális Sophie in’t Veld arra figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy nincs abban a helyzetben, hogy bármiben megállapodjanak a magyar kormánnyal, mindössze az elvégzett teljesítések értékelheti. A tagállamokról lesújtóan nyilatkozott, ahogy fogalmazott: „Az Európai Tanács az a hely, ahová a jogállamiság meghalni megy.” Hozzátette, hogy az uniós elnökséget le kell csupaszítani a lényegére, és nem szabad pódiumot adni Orbánnak, hanem azoknak kell teret biztosítani, akiket a hatalom elnémított Magyarországon, a diákoknak, civileknek.
Egészen más véleményen volt a francia Jean-Paul Garraud, aki szerint totalitárius megközelítés az, hogy nem akarják Magyarország EU-elnökségét, ezzel Magyarországot és a magyar népet is megalázzák. A német zöldpárti Moritz Körner pedig nem feledkezett meg a magyar miniszterelnök születésnapjáról, így fogalmazott: „Ma van Orbán születésnapja, de nem adunk neki pénzt ajándékba”.
Érdekes volt Patryk Jaki, lengyel kormánypárti és – legalábbis korábbi – Fidesz-szövetséges felszólalása. Ő azt mondta, hogy ellenzi Magyarország és Oroszország együttműködését. Majd úgy folytatta, hogy akkor, amikor Orbán Viktor megpróbálja befolyásolni a médiát, az igazságszolgáltatást, az egyetemeket, a baloldali liberális nyugati kormányokról vett példát.
Hidvégi Balázs fideszes képviselő arra figyelmeztette az EP-s politikusokat, hogy „a magyar egy szabad és független nemzet, amely maga dönt a sorsától, az Európai Parlament pedig nem felettes szerve az országnak.”
A Demokratikus Koalíció képviselője Molnár Csaba szerint az orbáni diktatórikus hatalomgyakorlás rekordinflációt eredményezett, a szabadság csorbítása pedig az oktatás és az egészségügy leépítésével járt együtt. „Az önkényurak először elveszik az emberek szabadságát, aztán mivel nem tudják magukat megvédeni, elveszik az emberek jólétét is” – jelentette ki.
Az Európai Parlament csütörtökön szavaz a Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalásról.
