Szijjártó Péter az ellenzéket vádolja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások támogatásával, miközben ezt a magyar kormány már megtette. Emellett az orosz gázcsapok „elzárását” is a szemükre vetik, miközben ilyen javaslat nem is létezik. Bemutatjuk, hogy pontosan mi történik ezen a két területen jelenleg.
– Ha a magyar baloldal kerülne kormányra, azonnal megkezdenék a fegyverszállításokat, azonnal megszavaznák a kőolaj- és földgázszállításokra vonatkozó szankciókat – ezt mondta Szijjártó Péter a szerdai kormányülést követően, de a magyar külügyminiszter az elmúlt napokban rendszeresen elismételte ezeket az állításokat.
Ugyanakkor Magyarország most is részese a fegyverszállításoknak és nincs uniós javaslat az orosz energia embargójára.
Az Európai Unió kormányai nem sokkal Oroszország Ukrajnával szembeni inváziójának megindulása után döntöttek arról, hogy 500 millió euró értékben küldenek a védekezéshez szükséges eszközöket a megtámadott országnak. Ebből 450 millió euró értékben konkrétan fegyvereket vásárolnak, a fennmaradó összegből pedig más felszereléseket, például orvosi műszereket, eszközöket. Nemrégiben pedig abban egyeztek meg az állam- és kormányfők, hogy ezt az összeget megduplázzák, vagyis egymilliárd euróra emelik. Ennek az összegnek a forrása az Európai Békekeret nevű, az uniós költségvetésen kívüli alap, amely azért fontos, mert az uniós büdzséből nem lehet fegyvervásárlást finanszírozni, a Békekeretből azonban igen. Ennek hét éves keretösszege ötmilliárd euró, ebből különítenek el most egymilliárdot Ukrajna számára. Az Európai Békekeret részese Magyarország is, a magyar kormány egyetértett a döntéssel és a magyar kormány teljesíti a bruttó nemzeti jövedelem arányában őt terhelő befizetési kötelezettséget. Vagyis magyar pénzből is vásárol fegyvert az EU és juttat el Ukrajnába, még akkor is, ha kétoldalú keretek között Magyarország külön nem szállít fegyvereket. A közös vásárlás keretében belül tehát körülbelül 3,7 milliárd forint értékben szállít az EU „halált okozó eszközöket” magyar pénzből.
Ami az orosz energiaimport szankcionálását illeti: az EU-ban nem született erről döntés és a jövőben sincs tervbe véve. Igaz, hogy több tagállam ezt szeretné, azonban abban senki sem érdekelt, hogy úgy állítsák le az orosz behozatalt, hogy az így kieső mennyiséget ne tudják pótolni. Ez valóban ellátási gondokat okozna, éppen ezért nincs ilyen intézkedés. Az EU eddig négy szankciós csomagot fogadott el, valamennyinek a tárgyalása során elhangzottak az energiaembargóval kapcsolatos előbbi érvek. Az Európai Bizottság – amely a javaslatokat előkészíti – egyáltalán nem állt elő semmiféle olyan kezdeményezéssel, amely erre irányulna. Vagyis egyetlen kormánynak sincs meg az a lehetősége, hogy a kőolaj- és földgázszállításokra vonatkozó szankciókról szavazzon, mert nincs napirenden ilyen szavazás.
Ugyanakkor az uniós állam- és kormányfők március 11-i versailles-i nyilatkozatában szerepel a következő mondat: „a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket”. Ezt viszont Orbán Viktor is elfogadta.
